WOLFF, Christian Freiherr von (1679, Breslau – 1754, Halle): német racionalista filozófus és matematikus, a felvilágosodás eszméinek enciklopédikus rendszert alkotó képviselője, a német filozófiai műnyelv és kultúra valamint a leibnizi-wolffi iskolafilozófia megteremtője. Jéna és Lipcse egyetemén teológiát, filozófiát, fizikát és matematikát tanult, ezt követően pedig lelkészi állást vállalt és ekkor került kapcsolatba ¤ G. W. Leibniz racionalista bölcseletével. 1704-től gimnáziumi tanárként dolgozott, 1706-ban pedig Halle egyetemére nyert kinevezést a matematika és a természettudományok tanárává. A következő években szisztematikus művek egész sorában dolgozta fel a bölcselet legfontosabb témáit, közben pedig több tudományos társaság is tagjai sorába választotta. Racionális szellemű előadásai miatt konzervatív egyházi körök nyomására 1723-ban kitiltották Halléból és Poroszország egész területén megtiltották írásai olvasását vagy forgalmazását. W. tanári pályáját így Marburg egyetemén folytatta és csak 1740-ben térhetett vissza Halléba, ahol ismét a matematika és a természettudományok tanszékét kapta. Hivatalos elismerést csak ezt követően, a felvilágosodás szellemének térhódításával nyert: II. Frigyes kormánytanácsossá nevezte ki, az egyetem alkancellárja lett, 1745-ben pedig nemességet kapott. W. életművének lényegét a felvilágosodás eszméinek, különösen Leibniz filozófiájának mechanikus-enciklopedikus rendszerbe foglalása jelenti, amelyben a természetes ész a világ működését feltárni képes egyedüli erő, amely még Istennek, mint alapvetően világtörvénynek és végső morális elvnek a felismerésére is képes. A későbbi keresztény bölcselet szemszögéből különösen jelentősek W. kozmológiai és istentani szintézisei, amelyek az újkori teológiai racionalizmus egész rendszere számára meghatározó jelentőségűnek bizonyultak.
Fő művei: Philosophia practica universalis mathematica methodo conscripta, Leipzig: 1703.; Elementa matheseos universae 1-5., Leipzig.; Vernünftige Gedanken von der Menschen, Leipzig: 1720.; Vernünftige Gedanken von den Absichten der natürlichen Dinge, Halle: 1724.; Opuscula Metaphysica, Halle: 1724.; Philosophia rationalis sive Logica, methodo scientifica pertractata, Marburg: 1728.; Horae subsectivae Marburgenses 1-5., Marburg: 1729-34.; Theologia naturalis methodo scientifica pertractata 1-2., Halle: 1737-38.; Philosophia moralis sive ethica 1-6., Halle: 1750-53.; Philosophia civilis sive politica, Halle: 1756. Irodalom: A. Penna: C. W. als Philosoph der Aufklarung in Deutschland, Berlin: 1980.; BBKL. XIII. (HP)