WIMPINA, Konrad /Wiminensis, Koch/(1465, Buchen – 1531, Amorbach): német katolikus teológus, filozófus és hitvitázó, a reformáció kibontakozása körüli évtizedek egyházi tudományosságának jelentős alakja, egyházmegyés pap. Tanulmányait Lipcse egyetemén végezte; tanárként is itt működött, majd Wittembergbe került, ahol a humanista eszmék és a költészet értéke kapcsán éles vitába keveredett M. Pollich rektorral, akit eretnekséggel vádolt meg. 1500-ban alapítója és első rektora lett Frankfurt-an-der-Oder egyetemének. A kezdetektől részese volt a ¤ M. Luther mozgalma körül kibontakozó vitáknak és fejedelmi delegáltként jelen volt az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen is. W. már a reformáció kibontakozása előtti időkben a korszak konzervatív tomizmusát képviselve az arisztoteliánus bölcselet köntösébe öltözött eretnekségek és a humanizmus szabados felfogása elleni küzdelmet tekintette fő feladatának. 1518 januárjában, ¤ J. Tetzel és Luther frankfurti vitája idején ő állította össze azokat a tételeket, amelyek nevében Tetzel – különösen az egyházról alkotott fogalma tekintetében – támadta a reformátor tételeit. W. ezt követően értekezések és vitairatok egész sorában bírálta a hitújítás eszméit, majd véleményét 1528-ban Anacephaeosis című művében foglalta össze. Az augsburgi birodalmi gyűlésen is egyike volt azoknak a teológusoknak, akik Luther itt előterjesztett 'sváb artikulusait' Christlichen Unterricht gegen die Bekenntnis M. Luthers című iratukban támadták és élesen elutasították a Confessio Augustana tárgyalási alapként való elfogadásának javaslatát.

Fő művei: Ars epistolandi, Leipzig: 1488.; Tractatus de erroribus philosophorum, Wittemberg: 1493.; Anacephaeosis, Frankfurt: 1528. (HP)