WEBER, Joseph von (1753, Rain – 1831, Augsburg): német katolikus filozófus, természettudós és teológus, a felvilágosodás szellemi ellenfele és a korai romantika dillingen-landshuti iskolájának képviselője, egyházmegyés pap. Dillingen egyetemén tanult, majd ugyanott a matematika és a fizika professzoraként működött, de ¤ B. Stattlerrel vitába keveredve a kantianizmus gyanújába került és távozni kényszerült. Landshut egyetemén, ahol a kémia tanára volt, ¤ J. M. Sailer és ¤ P. B. Zimmer kollégájaként elsősorban a katolikus hagyomány és a modern tudományos eredmények egyeztetése érdekében tevékenykedett. Élete utolsó szakaszát Augsburgban töltötte, ahol tanári működése mellett lelkipásztori beosztásokban és az egyházmegyei kormányzatban is dolgozott. W. legkorábbi írásaitól kezdve a szaktudományok eredményeit feldolgozni képes keresztény bölcselet megteremtésén fáradozott. Kezdetben ¤ Leibniz és ¤ Ch. Wolff, később Kant szellemében értelmezte a filozófia modern világát és élesen elutasította a skolasztikus hagyomány metafizikai szemléletét. Véleményét Sailer hatására 1800 után változtatta meg; ettől kezdve határozott ellenfelévé vált nem csupán a felvilágosodás idealista racionalizmusának, de a kanti kriticizmusnak is, ám továbbra is fenntartotta a kanti kritikán alapuló határozott metafizika-ellenességét. Hit, filozófia és tudomány ideális szintézisének megteremtésére ettől kezdve Schelling késői, romantikus idealizmusát tekintette alkalmasnak és ez vezette a bajor romantika szellemi mozgalmához való csatlakozásra is. Nagyobb, a metafizika kérdéséről vagy a modern keresztény bölcselet lehetőségéről szóló írásai mellett számos, a természettudomány és a filozófia viszonyát a keresztény világnézet oldaláról megítélő tanulmánya és jelentős tanári tevékenysége teszi a korai romantika fontos alakjává.

Fő művei: Versuch, die harten Urteile über kantische Philosophie zu mildern, Landsut: 1793.; Philosophie, Religion und Christentum 1-2., München: 1808.; Die Philosophie in einer freien Darstellung, München: 1811. Irodalom: Ch. Ph. Bd.1. (HP)