WADDING, Luke (1588, Waterford – 1657, Roma): ír katolikus teológus és egyháztörténész, ferences szerzetes. A papi és szerzetesi hivatás iránt elkötelezett családból származó W. Portugáliában lépett a ferences közösségbe, teológiát és bölcseletet pedig Leiria, Coimbra és Lissabon egyetemein tanult. Ezt követően Leiriában volt hitszónok, majd Salamanca egyetemén a teológia professzora. 1618-ban Cartagena püspökének lett az udvari káplánja, akinek kíséretében Mária szeplőtelen fogantatásának dogmatizálását kérelmezve Rómába is eljutott. 1620-tól a római spanyol követségen dolgozott, ezt követően pedig több római kongregáció munkájába kapcsolódott be. Ilyen minőségben részese volt a janzenizmus elleni szellemi küzdelemnek, amelyben azon fáradozott, hogy a vita ne vezessen az augusztiniánus hagyomány és a ferences teológiai múlt elítéléséhez, 1625-ben pedig ő alapította az ír papok képzésére hivatott S. Isidoro kollégiumot. Élete utolsó két évtizedében az ír ügyek szószólója volt a pápai udvarnál és komoly akciókat szervezett az elnyomott ír katolicizmus támogatása érdekében, amelyek részeként komoly adományokat gyűjtött az angol uralom ellen lázadó felkelők támogatására. Hivatali munkája mellett W. jelentős egyháztörténészi tevékenységet folytatott: írt ferences rendtörténeti témákról, a pápai hatalomról és a pápaság históriájáról, de értekezett a szeplőtelen fogantatás dogmatikai kérdéséről és megírta ¤ Canterbury-i Szent Anzelm biográfiáját is. W. jelentős kiadói tevékenységet is kifejtett: jelentetett meg bibliai konkordanciát és sajtó alá rendezte Szent Ferenc műveit.

Fő művei: Annales Minorum seu trium ordinum S. Francisco 1-16., Roma: 1654.; Immaculatae Conceptioni B. Mariae Virginis, Roma: 1655.; Vita S. Anselmi episcopi, Roma: 1657.; Relatio Pontificae Congregationis pro censura quinque Jansenii propositionum, Roma: 1696. Irodalom: LThK. X.; DictThéolCath. XV.; BBKLX. (HP)