VATKE, Johann Karl Wilhelm (1806, Behndorf bei Magdeburg – 1882, Berlin): német lutheránus teológus, biblikus, a hégeliánus veretű spekulatív teológiai racionalizmus képviselője. Teológiát és bölcseletet tanult a berlini egyetemen, ahol 1830-tól magántanárként majd rendkívüli tanárként ószövetségi teológiát tanított. A Hegel halála után a német teológiai életet megosztó vitákban V. a radikális hégeliánusok táborához csatlakozott és ¤ D. Fr. Strauss baráti köréhez tartozott, magára vonva a konzervatívok, elsősorban ¤ E. W. Hengstenberg bírálatát, akiknek befolyása meggátolta nyilvános és rendes egyetemi tanári kinevezését is. A spekulatív teológiában V. a hégeli dialektikus módszert alkalmazva igyekezett értelmezni a keresztény hitrendszer fejlődését, a biblikus stúdiumokban pedig a radikális történet-kritikai eljárás mellett foglalt állást. Ebben az utóbbi témában elsősorban ¤ W. M. L. De Wette a Deuteronomium vallástörténeti és kronológiai helyéből kiinduló törekvéseit igyekezett folytatni, a mózesi könyvek történetkritikai egzegézisében pedig az ¤ A. Kuenen és ¤ J. Wellhausen által véglegesen kidolgozott forráskritikai elmélet egyik szellemi előkészítőjének bizonyult, aki csak halála után megjelent nagyszabású ószövetségi bevezetésében Izrael monoteizmusát és a bibliai irodalom kialakulását egyaránt egy fokozatos történeti fejlődés eredményének tekintette, a mózesi könyvek történeti állításainak zömét viszont kétes hitelességűnek, lényegében utólagos logikai vagy mítikus kreációnak ítélte.

Fő művei: Die menschliche Freiheit in ihrem Verhaltnis zur Sünde und zur göttlichen Gnade, Berlin: 1841.; Historisch-kritische Einleitung in das Alte Testament, Berlin: 1886.; Religionsphilosophie oder allgemeine philosophische Theologie, Berlin: 1888. Irodalom: H. Benecke: W. V. in seinem Leben uns seinen Schriften, Berlin: 1883.; H.-J. Kraus: Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen: 1956.; LThK. X.; RGG. VI. (HP)