UNDEREYCK, Theodor (1635, Altstaden bei Duisburg – 1693, Bremen): német kálvinista teológus, vallásos dalköltő, a református pietizmus egyik megteremtője. Utrecht, Duisburg és Leiden egyetemén tanult teológiát, ahol egyszerre volt mestere a németalföldi kálvinizmus két nagy, egymással vitázó alakja, ¤ G. Voetius és ¤ J. Coccejus. U. a voetiánus és coccejánus teológia egyeztetésének volt a teológusa, aki a két irányzat dogmatikai elveinek harmonizálása során talált rá arra a kegyes, aktív spirituális életet kívánó pietisztikus lelkiségre, amely a teológiai föderalizmust igyekezett összhangba hozni az újszövetségi sprirituális aszkézis eredetiségének gondolatával. Utazásai során U. megismerkedett ¤ J. de Labadie rajongó miszticizmusával, amely szintén hatással volt nézetei alakulására. U. élete java részében Brémában, 1660-tól Mühlheimben, 1668-tól Kasselben volt lelkész, és ekkor lett a korai németországi kálvinizmus egyik megteremtője. Pietista eszményei szellemében készített népszerű katekizmust, megalkotta az első, a vallási élet gyakorlatát kiindulópontjának tekintő német nyelvű pietista dogmatikát és a biblikus jámborságon alapuló életvezetést népszerűsítette prédikációiban és egyházi énekeiben is. Már brémai működésétől kezdve tanítványok sokasága vette körül, akik azután az ő kezdeményezéséből kiindulva a református pietizmus németországi kultúráját felépítették.

Fő művei: Christi Braut, Hanau: 1670.; Wegweiser der Einfaltigen zu den ersten Buchstaben des wahren Christentums, Bremen: 1676.; Hallelujah. Das ist Gott in dem Sünder verklart, Bremen: 1678.; Der Einfaltige Christ, Durch wahren Glauben mit Christo vereinigt, Bremen: 1681.; Der Narrische Atheist, Bremen: 1689. Irodalom: F. E. Stoeffler: The Rise of Evangelical Pietism, London: 1965.; E. Beyreuther: Geschichte des Pietismus, Tübingen: 1978.; RGG. VI.; LThK. X. (HP)