Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

THOLUCK, Friedrich August (1799, Breslau – 1877, Halle): német lutheránus teológus, a 19. századi ébredési mozgalom fő alakja, a teológiai racionalizmus ellenfele. Teológiát és filológiát Breslau és Berlin egyetemén tanult és az utóbbi helyen ¤ Fr. D. E. Schleiermacher és ¤ Ph. K. Marheineke tanítványa volt. Ezekben az években ¤J. A. W. Neander szellemi hatására vált az ébredési mozgalom és a belmisszió jelentős irányítójává, szervezőjévé. 1825-től haláláig Halle egyetemén tanított; legjelentősebb növendéke későbbi életrajzírója, ¤ M. Kahler volt. T. a belső vallási tapasztalat, a szív teológiáját képviselte, a kereszténység lelki megújulásának legfőbb akadályát pedig a korszak divatos racionalizmusában látta. Így mereven elutasította a kantiánus és hégeliánus vallásbölcselet spekulatív észelvűségét és élesen bírálta M. L. De Wette racionális dogmatikáját. Ugyanezen az alapon szállt szembe a bibliai racionalizmus nézeteivel is, hiszen a szent hagyomány historikus relativizálásában annak veszedelmét vélte felfedezni, hogy a hívő beleélés helyét üres történeti konstrukciók veszik át, amelyek a teológiából tudományt, nem pedig eleven hitet formálnak. Az általa képviselt új spiritualitás szellemében számos bibliai kommentárt dolgozott ki, ismét megjelentette ¤ Kálvin bibliamagyarázatait, teológiatörténeti műveiben pedig – kritikus szellemben – a protestáns ortodoxia és a bibliai racionalizmus történetét is feldolgozta. Lelki programjának megfelelően T. nem pusztán szaktudós, de jelentős prédikátor és lelki vezető is volt, aki A keresztény áhitat órái című igen népszerű munkájában – a tudományos szempontokat félretéve –, egy új protestáns lelkiség és kegyesség körvonalait igyekezett megrajzolni.

Fő művei: Sufismus sive Theosophia Persarum, Berlin: 1821.; Guido und Julius. Die Lehre von der Sünde und vom Erlöser, Hamburg: 1823.; Die spekulative Trinitatslehre des spateren Orients, Berlin: 1826.; Die Glaubwürdigkeit der evangelischen Geschichte, zugleich eine Kritik am Leben Jesu von Strauss, Hamburg: 1837.; Stunden christlicher Andacht, Hamburg: 1840.; Der Geist der lutherschen Theologen Wittenbergs im Verlaufe des 17. Jh., Hamburg-Gotha, 1852.; Vorgeschichte des Rationalismus 1-6., Halle-Berlin: 1853-61.; A. Th's Werke 1-11., Gotha: 1862-73. Irodalom: M. Kahler: A. Th. Ein Lebensabriss, Halle: 1899.; M. Kahler: Geschichte der protestantischen Dogmatik im 19. Jahrhundert, TVG., Wuppertal-Zürich: 1903.; K. Barth: Die evangelische Theologie im 19. Jahrhundert, TVZ., Zürich: 1952.; RGG. VI.; LThK. X.; BBKL. XI.; Görföl - Kránitz. (HP)


címoldal
index-T