TETZEL, Johann (1465, Pirna – 1519, Leipzig): német teológus, hitszónok és hitvitázó, a reformáció kibontakozásának első éveiben ¤ M. Luther fő ellenfele és vitapartnere, dominikánus szerzetes. Rendi tanulmányait követően Glogauban volt házfőnök, majd Lengyelország és a Német Lovagrend területén működött hitszónokként és inkvizítorként. A reformáció kibontakozását közvetlenül megelőző években Brandenburg, Thüringia és Szászország városaiban prédikált, megtérésre buzdítva és teljes búcsút hirdetve, a későbbi szóbeszéd azonban őt vádolta azokkal a súlyos anyagi visszaélésekkel, a bűnbocsánati cédulákkal való puszta üzleteléssel, az összegyűjtött pénz egy részének elsikkasztásával is, amelyek a reformáció előkészítésében igen fontos szerepet játszottak. A Brandenburghoz tartozó városban, Jüterborgban érte M. Luther 95 tételének közzététele, amelyre 1518 elején Frankfurt an der Oderben közzétett, lényegében ¤ K. Wimpina által fogalmazott 122 tétellel válaszolt; ez az aktus jelentette a németországi hitviták kezdetét. Ezt követte a hagyományos teológiai felfogás szellemében fogant fellépése Luthernek a bűnbocsánattal kapcsolatos nézeteivel szemben, amelyet még ebben az esztendőben német és latin nyelven is közzétett. Időközben Luther kezdeményezéséből népmozgalom támadt, T. azonban a vita további folyamatában már nem jutott szerephez. Teológusi és hitszónoki működéséről kevés megbízható adat maradt fenn, az azonban bizonyos, hogy a korai hitviták éles, szókimondó és leegyszerűsítő nyelvezetének kiformálásában nem pusztán a reformátoroknak, de ellenfeleiknek, így T.-nek is fontos szerepe volt. (HP)