SURGANT, Johann Ulrich (1450, Altkirch – 1503, Basel): német teológus és humanista, egyházmegyés pap. Basel és Párizs egyetemén teológiát, bölcseletet tanult és itt szerezte széleskörű humanista műveltségét és már a kortársak által is elismert retorikai jártasságát is. 1472-ben szülőföldjére visszatérve Baselben lett hitszónok, jogi tanulmányai végeztével pedig a város egyetemén is tanított és a következő két évtizedben több alkalommal állt rektorként az egyetem élén. S. gyakorlati tevékenységének és irodalmi működésének középpontjában is az egyházi szónoklattan megújításának kérdései álltak. E tárgyban összeállított homiletikai és liturgikai kézikönyve a középkori egyházi beszédhagyomány szintézise, egyben az új, humanista retorika érvényesítésének kísérlete. Az egyházi reformok sürgetőinek táborához tartozó S. nézete szerint az egyház homiletikai gyakorlatában olyan prédikációkra van szükség, amelyek anyagukat, szellemi alapjukat minden egyes esetben egy-egy bibliai szakaszból merítik, liturgikus és kifejtő érvelésükben pedig a hívek számára gyakorlati tanácsokkal és útmutatással szolgálnak. S. prédikációs formuláskönyvként összeállított, a középkori homiletikai hagyományból bőségesen merítő, komoly liturgiatörténeti forrásnak is tekinthető munkája igen nagy népszerűségre jutott a reformációt megelőző évtizedekben, később pedig a svájci hitújítás meghatározó alakjai, ¤ L. Judae és ¤ U. Zwingli is szívesen használták az általa kínált prédikációs mintákat.

Fő művei: Homiliarius doctorum, Basel: 1493.; Regimen Studiosum, Basel: 1503.; Manuale curatorum predicandi, Basel: 1502. Irodalom: R. Cruel: Geschichte der Predigt im Mittelalter, Detmond: 1879.; D. Roth: Die mittelalterliche Predigttheorie und der Manuale Curatorum des J. U. S., Basel/Stuttgart: 1956.; RGG. VI.; LThK. IX. (HP)