STAHLIN, Wilhelm (1883, Gunzenhausen – 1975, Prien): német lutheránus gyakorlati teológus és valláspszichológus, a német lutheránus egyház liturgikus és spirituális reformmozgalmának jelentős alakja. Erlangen, Rostock és Berlin egyetemén tanult teológiát. Néhány évig Bajorországban volt lelkipásztor, közben pedig Würzburg egyetemén pszichológiai tanulmányokat folytatott és ekkor kötelezte el magát a lelkipásztori munka pszichológiai megalapozásának ügye mellett. ¤ O. Pfister és ¤ W. Gruehn mellett német nyelvterületen egyik kezdeményezője volt a valláslélektant önálló tudományként elismertetni akaró mozgalomnak és 1914-ben társalapítója volt a Gesellschaft für Religionspsychologie szervezetének. Az első világháborúban tábori lelkészként a harctéren szolgált, 1922-től pedig egyik vezetője volt a Bund Deutscher Jugend ifjusági mozgalmának és a lutheránus egyház liturgikus megújulását szorgalmazó Berneuchener Kreis szervezetének. Közben nürnbergi lelkészként, 1931-től Münster egyetemének gyakorlati teológiai professzoraként dolgozott, 1934-től pedig a Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) tagja volt. A második világháború után Oldenburg püspökeként fontos szerepet vállalt az egyházi élet újraindításában; folytatta liturgikus és pasztorálteológusi munkáját, aktív szerepet vállalt az ökumenikus mozgalomban és a pasztorálpszichológia komoly teológiai tudománnyá tételében. 1952-ben visszavonult tisztségeiből, teológiai írói munkáját azonban élete végéig folytatta. Elsősorban fiatalkori, valláslélektani írásaiban S. elutasította a pszichológiai szempontokat a dogmatikába bevonni akaró törekvéseket, egyben azonban a korai pszichoanalizis patológiás vallásértelmezését is, amelyekkel szemben a lelki jelenségek helyét egy gyakorlati, működő vallásosságban és az azt kezelni hivatott lelkipásztori praxisban jelölte ki.

Fő művei: Christentum und Sozialdemokratie, Würzburg: 1908.; Zur Psychologie und Statistik der Metaphern, Würzburg: 1913.; Vom Sinn und Segen des Dienens, Würzburg: 1924.; Die Stellung der Elemente in der Abendmahlsliturgie, Münster: 1927.; Die religiöse Lage des jungen Menschen, Münster: 1928.; Vom Sinn des Leibes, Münster: 1934.; Die Kirche Jesu Christi und das Wort Gottes, Stuttgart: 1937.; Zusage an die Wahrheit, Oldenburg: 1951.; Das Amt der Einheit, München: 1964. Irodalom: H. E. Kellner: Das theologische Denken W. St.s, Stuttgart: 1993.; RGG. VI (HP)