Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

STAHL, Friedrich Julius /Jolson, Golson/(1802, Heidingsfeld bei Würzburg – 1861, Bad Brückenau): zsidó konvertita, német lutheránus egyházjogász, jogbölcselő és konzervatív politikus. Würzburg, Heidelberg és Erlangen egyetemén tanult jogot, közben pedig jelentős szerepet vállalt a korszak diákmozgalmaiban is. 1826-ban kezdett tanítani a müncheni egyetemen, közben pedig lapszerkesztőként is dolgozott. 1837-től képviselő volt a bajor Landtag-ban, 1840-ben azonban végleg Berlinbe költözött. 1848-tól haláláig tagja volt a porosz parlamentnek, amelyben a politikai és vallási konzervativizmus egyik fő szószólójának számított. A politikai publicistaként is igen jelentős S. legjelentősebb műve jogbölcseleti szintézise volt, amelyben az erős, alkotmányos állam eszméjét igyekezett összahangba hozni a lutheránus hagyománnyal és az állampolgárok demokratikus akaratával. S. állambölcseleti és egyházpolitikai tevékenységében is igyekezett a konzervatív monarchizmus és a lutheránus államegyházi rendszer valamint a demokratikus politizálás és a népegyházi rendszer szintézisét megteremteni, de gyakran foglalkozott a zsidó emancipáció politikai és vallási dimenzióival is. Jogelméleti írásai fő témái között szerepelt a törvényhozás, az oktatás és a polgári jogrendszer keresztény szellemiségének biztosítása, amelynek alátámasztása érdekében számos egyházjogi és egyháztörténeti kérdéssel is foglalkozott, határozottan tartózkodott viszont a korabeli német lutheránus teológia belső vitáiba való beavatkozástól.

Fő művei: Über das altere Römische Klagerecht, München: 1827.; Die Philosophie des Rechts 1-3., Heidelberg: 1830-37.; Das monarchische Prinzip, Heidelberg: 1845.; Der Protestantismus, als politisches Prinzip, Berlin: 1853. Irodalom: W. Srocka: Der Kirchenbegriff Fr. J. Stahls, Erlangen: 1927.; R. Hübner: Fr. J. Stahl und der Protestantismus, Rostock: 1928.; A. Müller: Beitrage zur Geschichte der Entwicklung Fr. J. Stahls, Tübingen: 1933.; RGG. VI.; LThK. IX. (HP)


címoldal
index-S