SPENER, Philipp Jacob (1635, Rappoltsweiler – 1705, Berlin): német lutheránus teológus, a pietizmus megteremtője, jelentős történész, genealógus, a tudományos heraldika klasszikusa. Teológiát és történelmet Strassburg egyetemén tanult, 1659-től pedig Baselban a bibliai nyelveket tanulmányozta és ekkor ismerkedett meg ¤ J. de Labadie misztikus, szeparatista spiritualizmusával. 1666-ban Frankfurt lelkésze lett és itt kezdett hozzá a pietizmus spirituális mozgalomként való megszervezéséhez. Az ortodoxia támadásai miatt 1686-tól Drezdában folytatta tevékenységét, 1691-től haláláig pedig Berlinben volt lelkipásztor. Még frankfurti tartózkodása elején, 1670-ben szervezte meg a collegium pietatis nevet viselő lelkiségi kört, amelynek tagjai a hagyományos egyházi kereteken kívül foglalkoztak a Szentírás olvasásával és magyarázatával. Ebben az időszakban dolgozta ki S. az ecclesiola in ecclesia gondolatát, amely a lutheránus népegyházon belüli imádságos, spirituális elit összefogását célozta. Ebből a kezedményezéséből született meg az egyház reformjának terve, amely egy erősen eszkatológikus teológiai program és egy laikus, imádságos közösségekből álló egyház-modell szellemében kívánta megújítani kora lutheránus vallásosságát. A S. által kínált pietista szemlélet a spekulatív dogmatika mellőzésével egy érzelmileg átjárt személyes vallásosságból építkező gyakorlati teológiát és igehirdetést, a mindennapok vallásosságának bensőségessé tételét követelte. Ugyanakkor komoly gondot jelentett S. számára, hogy mozgalma ne váljon az egyházon belüli szeparatizmus, egy 'külön egyház' hivatkozási alapjává. Kemény viták után, amelyekben nézeteit nyilt eretnekség vádjával is illették ortodox részről, S. elérte, hogy a pietizmus megmaradjon a lutheránus vallásos gondolkodás lelkiségi alternatívájának, ez a modell pedig alkalmasnak bizonyult arra, hogy pietizmusa a protestáns vallási magatartás egyik, de nem egyedüli típusaként évszázadokra meghatározza a reformált egyházak belső szellemi és spirituális fejlődését.

Fő művei: Pia Desideria, oder herzliches Verlangen nach gottgefalliger Besserung des wahren Evangelischen Kirchen, Frankfurt: 1675.; Die allgemeine Gottesgelehrtheit aller glaubigen Christen und rechtschaffenen Theologen, Frankfurt: 1680.; Historia insignum illutratium, seu operis heraldici pars generalis, Frankfurt: 1680.; Der Klagen über das verdorbene Christentum Missbrauch und rechter Brauch, Frankfurt: 1684.; Freiheit der Glaubigen, Frankfurt: 1691.; Aufrichtige Übereinstimmung mit der Augsburgischen Confession, Frankfurt: 1692. Irodalom: J. Wallmann: A pietizmus, Kálvin, Budapest: 2000.; T. Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Harmat - Kálvin, Budapest: 2001.; RGG. V.;LThK. IX.;BBKL. X.; Görföl - Kránitz. (HP)