SINNICHIUS, Johannes /John Sinnich/ (1603, Cork – 1666, Löwen): ír születésű németalföldi katolikus teológus és filozófus, a janzenizmus híve és védelmezője. Teológiai tanulmányait Löwen egyetemén végezte, ahol ¤ C. Jansen tanítványa volt. S. egyike volt azoknak a követőknek, akik sajtó alá rendezték mesterük Augustinus című, később nagy vitákat kiváltó művét. S. 1641-től teológiát tanított Löwen egyetemén, egy éven keresztül pedig az egyetem rektori tisztségét is viselte. 1643 és 1645 között aktív részese volt a janzenizmus körül kibontakozó teológiai vitáknak, amelyben mestere kegyelemtanát és moráteológiáját védelmező névtelen írásokkal vett részt. S. 1645-ben Rómában is járt az egyetem képviseletében, ahol Jansen nézetei mellett foglalt állást. Egyetemére visszatérve egyike volt azoknak, akik a löweni egyetem különvéleményét hangoztatták a janzenistákat érő római bírálatok ellenében. S. műveiben szélsőséges morális rigorizmust képviselt és ádáz ellenfele volt a jezsuiták által megfogalmazott "engedékeny" erkölcsteológiai felfogásnak. Ennek megfelelően írásaiban patrisztikus érveken alapuló probalilizmust sőt tutiorizmust hirdetett, határozottan tagadta az akaratszabadság lehetőségét és kegyelemtani determinizmust képviselt. A korabeli jezsuita teológia ellenfeleként S. aktív szerepet játszott abban, hogy Löwen egyeteme az 1550-es években ellenzéki álláspontot képviselt a Róma által is helyesnek tekintett nézetekkel szemben, magára vonva ezzel a Tanítóhivatal elmarasztalását.

Fő művei: Sanctorum Patrum Trias, Löwen: 1655.; Confessionistarum Goliathismus Profligatus, Löwen: 1657.; Saul Exrex 1-2., Löwen: 1662-67. Irodalom: LThK. IX. (HP)