Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

SCHÜTZ, Alfred (1899, Wien – 1959, New York): német szociológus, a fenomenológiai megalapozású tudásszociológia képviselője. Jogot, gazdaságtant és szociológiát tanult a bécsi egyetemen, ezt követően pedig 1923-tól csaknem egészen haláláig bankházak jogtanácsosaként dolgozott és csupán szabadidejét szentelte a szociológiai kutatómunkának. Társadalomtudományi érdeklődésének alakulására az 1920-as évektől ¤ H. Bergson életfilozófiája, barátja, ¤ E. Vögelin, közvetetten pedig ¤ M. Weber szociológiája, legfontosabbként pedig Ed. Husserl fenomenológiai filozófiája volt hatással, akinek freiburgi körét rendszeresen látogatta. 1932-től, egyetlen életében közreadott monografikus művétől kezdve sorra jelentette meg a fenomenológiai szociológiát megalapozó, a későbbi tudásszociológiai irányzatokra és az etnometodológiára is ható tanulmányait. 1938-ban Párizsba, 1940-ben Amerikába emigrált, ahol hamarosan éles vitába keveredett a tengerentúli szociológia ¤ T. Parsons által megtestesített strukturális funkcionalista irányzatával. A 40-es évek derekától vállalt kutatói és oktatói állást az amerikai tudományos világban, élete utolsó évtizedében pedig a fenomenológiai módszer megismertetésén, meghonosításán fáradozott. SCH. szociológiai elméletének kiindulópontja a természeti és a társadalmi világ közötti éles megkülönböztetés volt. Az előbbi tárgyainak pusztán jelenség természetéhez képest a társadalmi tények SCH. szerint egy sajátos értelemvonatkoztatási rendszerben mutatkoznak meg, amely fenomenológiai fogalmakkal és eszközökkel ragadható meg. Ezek legfontosabbja az életvilág eredetileg husserli fogalma, amelynek elemzésére a fenomenológiai szociológia a maga a jelenségekhez kapcsolódó értelemről és a mindennapi tudásról szóló interpretációját kapcsolja, amelynek formái között SCH. a vallási tudatosítás terrénumát is kijelölte. A későbbi vallásszociológiai irodalomra SCH. elsősorban közvetett hatást gyakorolt, amely főként olyan tudásszociológusok munkáiban érhető tetten, mint ¤ P. L. Berger vagy a magát tanítványának tekintő és késői művét sajtó alá rendező és befejező ¤ Th. Luckmann.

Fő művei: Der sinnhafte Aufbau der sozialen Welt, Wien: 1932.; Collected Papers 1-3., Den Haag: 1962-66.; Gesammelte Aufsatze 1-3., Frankfurt/Main: 1971.; Das Problem der Relevanz, Frankfurt/Main: 1971.; Strukturen der Lebenswelt (mit Th. Luckmann), Neuwied-Darmstadt: 1975.; Theorie der Lebensformen, Frankfurt/Main: 1981. Magyarul: A fenomenológia a társadalomtudományban (Szerk.: Hernádi M.), Budapest: 1984. Irodalom: H. Spiegelberg: The Phenomenological Movements 1-2., New York: 1960.; H. Schermann: Phanomenologie und Sozialwissenschaft, Stuttgart: 1965.; P. L. Berger - Th. Luckmann: The Social Construction of Reality, New York: 1966.; M. Hanke: Alfred Schütz. Einführung, Wien: 2002. (HP)


címoldal
index-S