SCHNEPFF, Erhard (1495, Heilbronn – 1558, Jena): német reformátor, lutheránus teológus és jogász, Hessen és Württemberg reformátora, a lutheránus egyház belső vitáinak jelentős szereplője. Még egészen fiatalon Erfurtban kezdte el humanista tanulmányait, 1511-től pedig Heidelberg egyetemén teológiát és jogot tanult és itt csatlakozott ¤ M. Luther személyes hatására a reformáció mozgalmához. Néhány éven át lelkipásztorként szolgált és egyik aláírója volt a ¤ J. Brenz által megfogalmazott, az úrvacsora kérdésében a svájci radikáliok ellenében Luther véleménye mellé álló Syngramma Suevicum szövegének. 1527-től S. Marburg egyetemén volt professzor és a város prédikátora és ebben a minőségében résztvevője volt a Speyeri és az Augsburgi Birodalmi Gyűléseknek. Ezt követően a reformáció württenbergi bevezetésén munkálkodott, az úrvacsora körüli további vitában pedig egyre inkább közvetítő álláspontot képviselt. Újabb hitviták és rövid tübingeni tanárkodás után, az interim ellenzőjeként Jénába ment és az ottani egyetemen vállalt tanári állást. Ezekben az években ¤ N. Amsdorf és ¤ M. Flacius hatására nézetei kriptolutheránus irányba módosultak: az ¤ A. Osiander megigazulás-felfogása körüli vitában már a konzervatív többség oldalán állt, a majorista vitában is elutasító véleményt képviselt, a szünnergista vita idején pedig véglegesen szakított ¤ Ph. Melanchton és a wittenbergi teológusok engedékeny és kompromisszumokra hajló nézeteivel. S. élete utolsó éveiben a kriptolutheránus álláspontot megfogalmazó szász egyházi rendtartás megszövegezésén dolgozott, amely egy időre véglegessé tette a lutheri reformáció iskolái, irányzatai közötti békétlenséget.

Fő művei: Eine predigt über Mattheus 22., Marburg: 1558.; Konfession etlicher der fürnehmsten streitigen Artikel des Glaubens, Marburg: 1545.; Oratio de utilitate linguae hebraicae, Jena: 1549.; Confessio de Eucharistia, Jena: 1555.; Refutatio Majorismi, Jena: 1555. Irodalom: J. Hartmann: E. S. der Reformator in Schwaben, Tübingen: 1870.; H. Hermelink: Geschichte der evang. Kirche in Württemberg, Tübingen: 1949.; RGG. V.; LThK. IX. (HP)