SCHERER, Georg (1540, Schwartz im Unterinntal – 1605, Linz): tiroli német katolikus teológus, hitvitázó és egyházi szónok, jezsuita szerzetes. A bécsi jezsuita kollégiumban tanult, később pedig hitszónokként is itt működött. A város polgárai körében nagy népszerűségnek örvendtek vasárnapi szentbeszédei, amelyekben kíméletlen hangon és nagy meggyőzőerővel támadott a katolikus hittől való minden elhajlást. Szellemi befolyását növelte az is, hogy évtizedeken keresztül udvari hitszónokként a Burg kápolnájában, a császári család tagjai előtt beszélt. 1580-ban nagy feltűnést, sőt botrányt kavart az Ágostai hitvallást ízekre szedő beszédeivel, amelyek miatt elöljárói önmérsékletre is intették. Gyakran tapintatlan fellépésével S. számos ellenséget szerzett magának és ezt csak fokozta szakadatlanul eretnekeket és boszorkányokat kutató vehemenciájával. Mindezzel együtt a muszlimok és zsidók ellen is kirohanások sorát intéző S. a korai katolikus kontroverz-teológia jellegzetes, kevéssé érvelő, inkább kategórikus kijelentésekkel, denunciálásokkal és tekintélyi hivatkozásokkal fogalmazó alakja volt, működése azonban olyan későbbi hitszónokokra is jelentős hatással volt, mint ¤ Abraham a Sancta Clara. Élete alkonyán, 1600-ban Linzbe hívták, a katolikus egyház megerősítésének szándékával és általában is elmondható, hogy egész tevékenységével az osztrák tartományoknak a katolikus hit számára való megőrzését és a korai ellenreformációt szolgálta.

Irodalom: G. Mierau: Das publizistische Werk von G. Scherer SJ. 1540-1605., Wien: 1969.; LThK. IX. (HP)