SACK, August Friedrich Wilhelm (1703, Herzgerode – 1786, Berlin): német lutheránus teológus, a lutheránus ortodoxia késői képviselője. Teológiai tanulmányait Frankfurt/an der Oder egyetemén végezte, majd éveken keresztül nevelőként és házitanítóként dolgozott. 1738-ban nyert Magdeburgba lelkészi kinevezést, 1740-től pedig Berlinben volt kórházlelkész. Az ezt követő évtizedekben számos magas egyházi és egyházpolitikai tisztséget viselt: tagja volt a berlini egyházi konzisztóriumnak és a berlini tudományos akadémiának, felügyelője számos egyházi szociális és oktatási intézménynek és hosszú időn keresztül udvari prédikátorként is tevékenykedett. S. elkötelezett munkása volt az egyház karitatív tevékenységének; magdeburgi éveitől kezdve több szegényház és kórház alapításának munkáját vállalta magára, az általa is elfogadott pietista lelkiséget pedig elsősorban szociális felelősségként és elkötelezettségként értelmezte. Élete későbbi szakaszában Brandenburg protestáns iskoláinak felügyelőjeként is dolgozott; az általa készített rendtartások és tanmenetek az ortodox lutheranizmus hagyományát a pietizmus lelkiségével és a felvilágosodás racionalizmusának elveivel igyekeztek ötvözni. Teológiai munkáiben a hit és a tudomány, a vallás és a bölcselet világának egyeztetésén fáradozott; ő maga a hagyományos teológiai felfogást képviselte, ám igen türelmesen viseltetett a heterodox nézetekkel, a modern eszmékkel, a felvilágosodás gondolataival szemben.

Fő művei: Drei Dankpredigten über die von dem grossen König Friedrich II. im Jahre 1757 erfochtenen Siege, Berlin: 1857.; A. F. W. S. vertheidigter Glaube der Christen, Berlin: 1748-51.. Irodalom: Fr. W. Kantzenbach: Protestantische Christentum im Zeitalter der Aufklarung, Gütersloher, Gütersloh: 1965.; RGG. V.; BBKL. VIII. (HP)