SABRAN, Louis de (1652, Paris - 1732, Roma): francia katolikus teológus, a barokk skolasztika képviselője, jezsuita szerzetes. Diplomata apa gyermekeként Angliában nőtt fel és rendi tanulmányait is az emigráns angol provincia kollégiumában, St. Omer-ben folytatta. 1685-től II. Jakab angol király káplánja és gyóntatója, számos anglikán-katolikus hitvita résztvevője volt, majd az 1688-as forradalom után távozni kényszerült a szigetországból. Ezt követően volt a walesi herceg nevelője, majd a rendi kormányzatban viselt tisztségeket. 1699-ben a janzenizmus elleni harc jegyében kapott megbízást Liége szemináriumának vezetésére, majd volt provinciális és St. Omer kollégiumának rektora. Élete utolsó másfél évtizedét Rómában, az Angol Kollégium rektoraként és dogmatikai professzoraként töltötte. Életművének java részét teológiai előadásainak kéziratai teszik ki, amelyekben a barokk skolasztika szellemében tárgyalta a hittudomány és a bölcselet kérdéseit. Ennél fontosabbak kontroverz-teológiai írásai, amelyeknek az anglikán felfogással szembeni polémia mellett a bajanizmus és a janzenizmus elleni küzdelem volt a fő motívuma.

Fő művei: Artes Bajanae, Douai: 1701. (HP)