ROSZANOV, Vaszilij Vasziljevics (1856, Vetluga – 1919, Zagorszk): orosz bölcselő, vallásfilozófus és publicista. Moszkva egyetemén tanult filológiát, élete java részében pedig különböző orosz városok gimnáziumaiban volt tanár. Külső eseményekben szegényes életében az októberi forradalom hozott csak drámai változást: menekülni kényszerült Moszkvából és egy kolostorban húzta meg magát, ahol élete utolsó hónapjaiban lelki-szellemi értelemben a korszak legjelentősebb teológusa, ¤ P. A. Florenszkij viselte a gondját. R. a korabeli orosz életfilozófiának azt a tudatosan ortodox keresztény, misztikus hagyományokhoz kötött vonulatát képviselte, amely élesen szembefordult a racionális modernitás jelenségeivel és az azokat megszólaltató filozófiák eszméivel és egy perszonális metafizikában kereste múlt és jelen szellemi-személyes szintézisét. R. korai, vallásos-misztikus írásaiban, különösen pedig híres Dosztojevszkij-tanulmányában a történelemben kísértő Gonosz és a keresztény eszmék feszültségeképpen ábrázolta az életet, amelynek szakralitását a vallásivá magasztosuló születés és halál dimenziójában, a nemiség vallási misztériumának megragadásában igyekezett megtalálni. Élete utolsó, egy új keresztény metafizika lehetőségét kereső és apokaliptikus víziókkal terhelt szakaszában, a halál megoldhatatlan egzisztenciális kihívására felelve fokozatosan fordult szembe a kereszténység, az ortodox egyház hivatalos és tételes tanításával, sőt Krisztus "halálra invitáló" üzenetével is, közben azonban mindvégig megőrizte a személyes vígasztalást kínáló hit és egyház iránti – már-már irracionális – lojalitását. Életműve egészét tekintve R. az orosz gondolkodás Dosztojevszkijtől ¤ D. Sz. Merezskovszkij életművéig ívelő istenkereső vonulatának volt fontos képviselője, aki az egyházban az erkölcsi törvénnyel szemben érvényesülő személyes moralitást és történelemformáló erőt igyekezett méltányolni.

Fő művei: O ponyimanyii, Moszkva: 1886.; Priroda i Isztoria, Szentpétervár: 1903.; Legenda o velikom inkvizitore, Szentpétervár: 1906.; O tainsztvah, Moszkva: 1907.; O predpolagajemom szmüszle russzkoj monarchii, Szentpétervár: 1912.; Izbrannoe, München: 1970.; Solitaria. Ausgewahlte Schriften, München: 1936. Magyarul: Az orosz vallásbölcselet virágkora 1-2. (Szerk.: Török E.), Budapest: 1988.; Irodalom: M. Kurdjumov: V. R., Paris: 1926.; B. Zenkovsky: Histoire de la Philosophie russe 1-2., Paris: 1953.; B. Schultze: Russische Denker, Wien: 1959.; R. Piggioli: Rozanov, New York: 1962.; (HP)