ROBERTI, Jean (1569, Saint-Hubert – 1651, Saint-Hubert): németalföldi katolikus teológus és hitvitázó, jezsuita szerzetes. Teológiát és bölcseletet Köln és Lüttich egyetemén tanult, ezt követően pedig Douai, Trier, Würzburg és Mainz rendi kollégiumaiban tanított teológiát. Ezután Paderborn kollégiumának élén állt rektorként, élete utolsó szakaszában pedig Lüttichben és Namurban élt és dolgozott. R. írói működésének egyik fő területét bibliai könyvekhez írott, a protestánst nézetekkel polemizáló magyarázatai jelentették. Kontroverz-teológiai írásainak visszatérő témája ¤ Kálvin és a németalföldi kálvinista ortodoxia iskolafilozófiájának tételeit kifejtő ¤R. Goclenius nézeteinek bírálata volt, de foglalkozott a hitújítás mozgalmának németalföldi történetével, a katolikus és a reformátori tanítás összehasonlításával is. Néhány írásában egyháztörténeti témákat dolgozott fel, de érdekelte a rendtörténet és néhány jelentős középkori németalföldi szent életének históriája is.

Fő művei: Mystica Ezechielis quadrigae, Mainz: 1615.; Goclenius Heautontimorumenos, Luxemburg: 1618.; Metamorphosis magnetica Calvino-Gocleniana, Lütich: 1618.; Historia s. Huberti, principiis Aquitani, Luxemburg: 1621.; Vita S. Lamberti Martyris, Lüttich: 1633.; La confession de foy des Eglises pretendues reformées de Pays-Bas, Lüttich: 1642. Irodalom: BBKL. VIII. (HP)