RIES, Julien (1920, Fouches – ): belga katolikus teológus és vallástörténész, a modern vallásantropológia képviselője, egyházmegyés pap. Teológiát, történelmet és keleti nyelveket tanult Louvain egyetemén, rövid lelkipásztori szolgálatot követően pedig ugyanott folytatott oktató- és kutatómunkát. 1960-tól a hellenizmus korának vallás- és bölcselettörténetét tanította, 1968-tól 1995-ig pedig az egyetem vallástudományi-vallástörténeti tanszékét vezette és éveken keresztül irányította az egyetem Keleti Intézetét is, 1975 és 1985 között pedig szakértőként tagja volt a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa szervezetének. Vallástörténeti szaktanulmányaiban R. a hellenisztikus korszak misztériumvallásaival valamint az ókeresztény idők gnoszticizmusának és manicheizmusának kérdéseivel foglalkozott. Az általános vallástudományok területén R. a vallásfenomenológiai irányzat híve, akinek fő kutatási területe a Szent különféle megjelenési formáinak az egyes vallási kultúrákban való összehasonlító vizsgálata. Ebben a munkájában írásai elsősorban ¤ M. Eliade és ¤ R. Pettazzoni valamint a római iskola tudományos eredményeihez igazodnak; ezek megállapításait a szociológiai és a természeti népek világából nyert eredményekkel és a katolikus vallásteológia véleményével törekszik összhangba hozni, egy olyan általános antropológiai szintézist körvonalazva, amelyben a Szent megtapasztalása az ember számára nem pusztán külső történés, hanem tudati működésének eredendő adottsága és irányultsága.

Fő művei: Aspects du mythe, Paris: 1963.; L'Expression du sacré dans les grandes religions 1-3., Louvain-la-Neuve: 1978-86.; Il sacro nella storia religiosa dell'umanita, Milano: 1982.; La sacré comme approche de Dieu et comme ressource de l'homme, Louvain-la-Neuve: 1983.; Les chémins du sacré dans l'histoire, Paris: 1985. Magyarul: A Szent antropológiája. A Homo Religiosus eredete és problémája, Budapest: 2003. Irodalom: Vallástudományi Szemle 2005/2., Budapest: 2005. (HP)