RAUTENSTRAUCH, Franz Stephan (1734, Blottendorf – 1785, Eger): osztrák katolikus teológus, filozófus, egyházjogász és egyházpolitikus, bencés szerzetes, a felvilágosodás szemléletének elkötelezett híve, a jozefinista egyházpolitika meghatározó alakja. Osztrák rendi főiskolákon végzett teológiai és jogi stúdiumok után 1770-től R. Prága és Bécs egyetemén volt a kánonjog és az egyháztörténelem tanára, II. József császár teológiai és egyházpolitikai tanácsadója. Teológiai és egyházpolitikai elvei szerint egy olyan racionális vallásértelmezést és egy olyan abszolutisztikus- birodalmi egyházpolitikát képviselt, amely a katolikus egyházban az ésszerű polgári moralitás biztosítékát és a központosító hatalom államegyházi rendszerének teljességét igyekezett megteremteni. Céljai elérése érdekében a Habsburg birodalom katolikus egyházának belső uniformizálására és az uralkodói hatalom alá rendelésére törekedett. Ennek a nézetnek megfelelően R. tevékeny részt vállalt a nem karitatív tevékenységet végző szerzetesrendek felszámolásában és a birodalmi papképzés központosításában, állami ellenőrzés alá helyezésében, az egyházkormányzat, az egyházmegyék és a plébániák hatósági ellenőrzés alá vonásának folyamatában. A felvilágosodás elveinek megfelelően R. a teológiai tudományok és a teológiai oktatás olyan reformja érdekében munkálkodott, amely a stúdiumokat a racionális bibliamagyarázat és a gyakorlati teológia témái köré igyekezett építeni, a filozófiai és a dogmatikai témákat viszont a laikus tudományok elsajátításával próbálta helyettesíteni. Hivatalnoki buzgalma révén R. komoly felelősséget visel a jozefinista egyházpolitika közismert túlzásaiért és szélsőségeiért.

Fő művei: Institutiones Juris Ecclesiastici Usibus Germaniae Accomodatae, Wien: 1774.; Anleitung der systematisch-dogmatischen Theologie, Wien: 1774.; Synopsis Juris Publici et Privatae, Wien: 1776. Irodalom: F. Maass: Der Josephinismus. Quellen zu seiner Geschichte in Österreich 1720-1790. 1-4., Wien: 1951-57.; F. Valjavec: Der Josephinismus, Graz: 1945. (HP)