RATZENBERGER, Matthaeus (1501, Wangen – 1559, Erfurt): német reformátor, orvos és teológus, a korai kriptolutheránus irányzat híve. Wittenberg egyetemén orvostudományokat, a ¤ M. Luther gondolataival való megismerkedése után pedig teológiát is tanult és ekkor lett barátja az ugyancsak a hitújítás hívéül szegődött ¤ J. Agricola, akivel R. mindvégig szoros szellemi kapcsolatban maradt. 1527-től Brandenburg városi fizikusaként, a 30-as évektől a szász fejedelem udvari orvosaként dolgozott és a reformátori mozgalmat képviselte a frankfurti és a speyeri birodalmi gyűlésen. Személyes kapcsolatba került Lutherrel is, akit orvosként is kezelt, annak halála után pedig gyermekeinek gyámja lett. A schmalkaldeni háború után Nordhausenben és Erfurtban telepedett le és közreműködött a jénai egyetem létrehozásában. Élete utolsó éveiben ¤ Ph. Melanchton környezetében dolgozott, ám annak és követőinek, a philippiánusoknak a nézeteit kriptoluteránus szempontból bírálta, közben pedig jelentős szerepet vállalt Luther művei híres jénai kiadásának (Jenaer Lutherausgabe) előkészítésében. R. írásai közül kevés jelent meg nyomtatásban; ezek között alkalmi teológiai írásokat, vitairatokat és történeti munkákat egyaránt találunk, kortörténeti jelentőségű hagyatékának jelentős része azonban csak a 19. században jelent meg.

Fő művei: Warnung. Von den unrechten Wegen die Sache der Offenbarung des Antichrist zu führen, Magdeburg: 1690.; Geheime Geschichte von den Chur- und Sachsischen Höfen, Altdorf: 1774. Irodalom: RGG. V.; BBKL. VII. (HP)