Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

PRATENSIS, Felix (1470, Prado – 1558, Roma): zsidó konvertita, katolikus teológus, hitszónok, neves filológus és hebraista, ágostonrendi szerzetes. Fiatal éveiben vélhetően itáliai jesivákban nevelkedett, ahol megbízható héber nyelvismeretre és a talmudi hagyomány ismeretére is szert tett. Életének ezt követő évtizedeiről alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy 1510 után lett kereszténnyé és ekkor lépett szerzetesi közösségbe. Hitszónokként élete későbbi szakaszában olyan heves intoleranciával nyilatkozott korábbi hitsorsosairól, hogy "a zsidók ostora" melléknéven is emlegették. Ugyanakkor P. filológusként feladatának tekintette az ószövetségi hagyomány és a vele kapcsolatos rabbinikus tudományosság feltárását. Így 1515-ben a héber szöveg alapján készítette el és adta ki a Zsoltárkönyv latin fordítását, 1518-tól pedig a Velencében dolgozó híres nyomdász, ¤ D. Bomberg műhelye számára a héber nyelvű vallási irodalom fontos műveit rendezte sajtó alá. Így alighanem közreműködője volt a Babiloni Talmud és a Jeruzsálemi Talmud Bomberg-féle első nyomtatott kiadásainak, legnagyobb munkája azonban az ugyancsak Bomberg által megjelentetett Biblia Rabbinica, az Ószövetség héber szövegét a Targumokkal, a rabbinikus kommentárokkal és középkori zsidó írásmagyarázók glosszáival kiegészítve közlő anyagának gondozása. Általunk ismeretlen okokból P. és a Bomberg-műhely kapcsolata az 1520-as évek derekán megszakadt; hosszú élete hátralévő részét P. észak-itáliai kolostorokban töltötte, utolsó éveiben pedig a római rendház lakója volt.

Fő művei: Psalterium ex Hebraeo ad Verbum Translatum, Venezia: 1515.; Biblia Rabbinica Veneta, Venezia: 1518-19. Irodalom: RGG. V.; LThK. VIII. (HP)


címoldal
index-P