PFEFFERKORN, Johannes (1469, Brünn – 1522, Prag): morvaországi zsidó születésű biblikus és filológus, konvertita katolikus, a keresztény anti-judaizmus és a humanista eszmékkel szembeni konzervatív ellenállás harcos képviselője, ¤ J. Reuchlin, a kibontakozó reformáció és közvetetten ¤ M. Luther vitapartnere és szellemi ellenfele. Talmudikus ismereteit feltehetően prágai jesivában szerezte, 1504-ben Kölnben azonban az ottani dominikánusok szellemi hatására családjával együtt katolizált és fő szerepet kapott a reformációt megelőző két évtizedben a héber nyelv, a zsidó Biblia és bibliatudomány kérdései körül a humanisták és konzervatív szerzetesi körök között kibontakozó vitában. P. neofita buzgalommal azt az álláspontot képviselte sorra megjelenő pamfletjeiben, hogy az istenkárolmó zsidó iratok nem tanulmányozásra, hanem csupán megsemmisítésre méltók, a tévhitükben megátalkodottan kitartó zsidókat pedig ki kell űzni a keresztény közösségből. A kor német városainak zsidóellenes közhangulatát meglovagolva P. rituális gyilkosságokkal, kultikus ostyagyalázással is megvádolta egykori hitsorsosait. 1513-ban P. császári megbízólevelet is kapott a zsidó írások felkutatására és megsemmisítésére. Ezt követte a közötte és a héber stúdiumok fontossága mellett kiálló J. Reuchlin közötti irodalmi vita, amely rövidesen a humanista elleni bírósági eljárássá terebélyesedett. P. érvei még egyszer szerephez jutottak, amikor a Luther elleni eljárás során ezek alapján rótták fel ellenfelei a reformátornak, hogy a Biblia tanulmányozása során a héber szöveghez való visszatérést és az Ószövetség nyelvének tanulmányozását sürgeti.

Fő művei: Handspiegel, Nürnberg: 1514. Irodalom: M. Brod: Johannes Reuchlin und sein Kampf, Köln: 1965.; BBKL. XIV. (HP)