PETTAZZONI, Raffaele (1883, San Giovanni – 1959, Roma): olasz vallástörténész, az általános és összehasonlító vallástudomány római iskolájának vezető képviselője. Bologna egyetemén klasszika-filológiát, régészetet és vallástörténetet tanult. 1914-től Bologna egyetemén volt a klasszikus archeológia, 1924-től pedig egészen haláláig Rómában az általános vallástudomány professzora, jelentős vallástudományi könyvsorozatok és folyóiratok szerkesztője, az International Association for the History of Religion alapítója és ¤ G. van den Leeuw utáni elnöke, a fenomenológiai intíttatású vallástörténet és vallástudomány kiemelkedő művelője. Rendszeralkotó vallástörténészként P. azt a nézetet képviselte, hogy a fenomenológiai módszert alapos történeti és filológiai megalapozással, a régészeti és művészettörténeti adatok figyelembevételével kell és lehet alkalmazni a vallási kultúra komplexitásának megragadására, amelynek természetéről élénk vitát folytatott a sok vonatkozásban szellemi forrásának is számító B. Croce historicista idealizmusával. A vallási jelenségeket teljes egészében történeti képződményeknek tekintő P. a primitív népek vallási világában felbukkanó Legfőbb Lény kozmikus alakját több munkájában is elemezve arra a belátásra jutott, hogy ennek a személytelen világelvnek semmi köze sincsen egy esetleges ősmonoteizmus létezéséhez, amint azt ¤ W. Schmidt és a bécsi iskola állította; a monoteizmus nézete szerint sokkal későbbi, a klasszikus politeizmus világából kibontakozó fejlemény a vallások világában. Az archaikus vallási kultúrák számos alapfogalmának is külön munkát szentelt P., empirikus és filológiai anyagon nyugvó elemzései közül pedig a Szardinia ősi vallásáról és az antik mitológia rendszeréről írott munkái a legjelentősebbek.

Fő művei: La religione primitiva in Sardegna, Roma: 1912.; La religione di Zaratustra nella storia religiosa dell'Iran, Roma: 1920.; L'essetre celeste nelle credenze dei popoli primitive, Roma: 1922.; Dio. Formazione e sviluppo del monoteismo, Roma: 1922.; I Misteri 1-3., Roma: 1929-36.; La confessione dei peccati 1-3., Roma: 1929-36.; Saggi di storia delle religioni e mitologia, Roma: 1946.; Miti e leggende 1-4., Roma: 1948-59.; L'onniscienza di Dio, Roma: 1955.; L'essere supremo nelle religioni primitive, Roma: 1957. Irodalom: M. Gandini: Presenza di Pettazzoni, Roma: 1970.; M. Eliade: Az eredet bűvöletében, Budapest: 2002.; G. Lanczkowsky: Selbstverstandnis und Wesen der Religionswissenschaft, Tübingen: 1974. ; G. Magnani: Religione e religioni, Roma: 2001.(HP)