PAPPUS, Johannes (1549, Lindau – 1610, Lindau): német lutheránus teológus, a korai egység-teológia és a felekezetközi viták képviselője. Strassburg egyetemén ¤ J. Marbach növendékeként kezdett teológiai tanulmányait Tübingenben fejezte be, néhány éven keresztül pedig házitanítóként dolgozott. 1570-ben lett a héber nyelv majd a teológia professzora Strassburg egyetemén, közben pedig prédikátorként is tevékenykedett. Ezekben az években számos egzegétikai és egyháztörténeti írást adott közre, közben pedig élesen bírálta Strassburg semlegességét a protestáns felekezetközi vitákban és élesen elmarasztalta professzortársa, ¤ J. Sturm kálvinizmussal szembeni engedékenységét, akivel szemben Marbach lutheránus ortodoxiája, az 1563-as strassburgi egységformula és ¤ J. Andrae kegyelemtana mellett foglalt állást. P. és Sturm az úrvacsoratanról, az ubiquitas-kérdésről, a kálvini és a lutheri elvek összeférhetetlenségéről szóló vitája éveken keresztül izgalomban tartotta Strassburg városát és oda vezetett, hogy a városi tanács 1581-ben eltiltotta a feleket a további kontroverziáktól. Végül ellenfele halálát követően P. lett az egyháztanács elnöke, aki az 1590-es években keresztülvitte a városnak a lutheránus ortodoxiához való csatlakozását, a kálvinista istentiszteleti élet tilalmát, amelyet a közreműködésével készült egyházi rendtartás véglegesített. A Sturm-Pappus vitában közzétett írásai mellett P. számos művében támadta kora katolikus és kálvinista teológiájának nézeteit, de folyamatosan foglalkozott egyház- és zsinattörténeti témákkal, bibliamagyarázattal is és jelentős prédikátori életművet hagyott hátra.

Fő művei: Index librorum prohibitorum, Strassburg: 1574.; Ioannis Pappi, Doctoris Theologi, Defensiones Duae, Strassburg: 1580.; Bericht und Warnung D. Johannis Pappus, Strassburg: 1581.; Epitome Historiae Ecclesiasticae, Strassburg: 1584.; Biblische Historia, Strassburg: 1586.; Theses de concupiscentia, Strassburg: 1591. Irodalom: W. Hornig: D. J. P., Strassburg: 1841.; RGG. IV. (HP)