HEINRICH TOTTING von OYTA (1330 k., Friesoytha – 1397, Wien): német skolasztikus teológus és filozófus, egyházmegyés pap. Filozófiai és teológiai tanulmányait Prága egyetemén végezte. 1362-től Erfurtban tanított, 1366-tól a prágai egyetemen volt a bölcselet professzora. A következő évtized elején eretnekség vádjával eljárás indult ellene; a vád alól 1373-ban Avignonban tisztázta magát. Néhány évig Párizsban majd Prágában tanított teológiát, 1384-ben pedig Bécs egyetemére kapott meghívást, ahol ¤ Heinrich von Langenstein mellett egyike volt az egyetem ujraszervezőinek. H. teológiai és filozófiai nézetei tekintetében a mérsékelt nominalisták táborához tartozott, egyházfegyelmi és egyházpolitikai kérdésekben pedig a párizsi, prágai és bécsi professzorok többségéhez hasonlóan konciliarista nézeteket vallott. Kora jelentős bibliamagyarázói közé tartozott, aki egyebek között Márk és János evangéliumához, a Zsoltárkönyvhöz és az Énekek énekéhez készített kommentárokat. Dogmatikai munkái közül ¤ Adam Woodham szentencia-kommentárjaihoz készített magyarázatai a legjelentősebbek, amelyekben az ockhamista iskola szellemben értelmezi a szöveget. H. Arisztotelész több írásához is készített nominalista szellemű magyarázatokat, amelyek sorából De anima kommentárja a legfontosabb. Tanári és írói munkálkodása mellett H. hitszónokként is jelentős, az egyház reformját és a spirituális megújulás ügyét szorgalmazó alakja volt korának. Művei közül néhány a legtekintélyesebb kortárs nominalista és konciliarista, ¤ Johannes Gerson neve alatt jelent meg nyomtatott kiadásban, több munkájának szerzősége pedig máig is vitatott.
Fő művei: Lectura textualis super Libros Sententiarum; Quaestiones textualis super Libros Sententiarum; Commnetarii in evangelium Marci; Lectura super Psalmos; Quaestiones super Psalmos; Commnetarii in Canticum Canticorum; Tractatus de contractibus; Quaestio de sancta scriptura. Irodalom: J. v. Aschbach: Geschichte der Wiener Universität I., Wien: 1865.; A. Lang: Die Wege der Glaubensbegründung bei den Scholastikern des 14. Jhrs., Münster: 1931.; DictThéolCath.VIII.; RGG. III.;LThK. V.; BBKL. II. (HP)