OLEARIUS, Johannes (1639, Halle – 1713, Leipzig): nagymultú lelkészcsaládból származó német lutheránus teológus, a lutheránus ortodoxia híve és a kibontakozó pietizmus óvatos követője, egyik korai szellemi támogatója. Lipcse, Jéna és Wittenberg egyetemén tanult teológiát és 1661-ben tért vissza Lipcsébe, ahol az egyetemen néhány éven át bölcseletet és görög nyelvet tanított, 1677-ben pedig a teológia professzorává nyert kinevezést és több alkalommal viselte a rektori tisztséget is. Pályája korai szakaszában O. elsősorban filozófiai kédésekkel foglalkozott és a lutheránus ortodoxia arisztoteliánus szemlélete szellemében logikai és ismeretelméleti értekezéseket adott közre. Működésének későbbi fő területe a dogmatika és a kontroverzteológia volt; számos írásában a kálvinizmus hittani és szentségtani nézeteiről fejtette ki bíráló véleményét, de foglalkozott bibliai hermeneutikával és ekkléziológiai kérdésekkel is, közben pedig kötetek egész sorában adta elő a lutheranizmus spirituális és kegyességi szemléletének elveit. Ez utóbbinak köszönhető, hogy az ortodoxia konzervatív dogmatikai merevségétől és a kibontakozó racionalizmus eszméitől egyaránt elzárkózó O. a pietista nézetek védelmezőjeként vett részt az 1690-es évek Lipcsében kibontakozó pietizmus-vitájában, amelyben a hallei mérsékelt pietizmus vezéralakjának tekintett ¤ A. H. Francke gondolatainak védelmezőjeként lépett fel. Mint dogmatikus, spekulatív teológus, O. nagy jelentőséget tulajdonított a hittani témák bibliai megalapozásának, a spakulatív teológia és a bibliai egzegézis tematikus és módszertani összekapcsolásának.
Fő művei: De Syllogismis modalibus et exponibilibus, Halle: 1656.; Exercitiones philologicae ad epistolas dominicales, Leipzig: 1674.; Exercitatio aphoristica 1-3., h. n. 1679.; De potestate judicaria circa ministerium calvinum, h. n. 1684.; Synopses controversarium selectiorum cum hodiernis Pontificis, Calvinistas, Socinistis et in usum privatarum..., Leipzig: 1693.; Elementa hermeneutica sacrae, Leipzig: 1699. Irodalom: H. Leube: Die Geschichte der pietistischen Bewegung in Leipzig, Leipzig: 1921.; RGG. IV. (HP)