NÖLDEKE, Theodor (1836, Harburg bei Hamburg – 1930, Karsruhe): német orientalista, sémi filológus és vallástörténész, az iszlám tudományok nemzetközi hírű művelője. A fiatal korában igen beteges alkatú N. még középiskolásként fogott hozzá a sémi nyelvek elsajátításához. Göttingen egyetemén orientalisztikát tanult, utazásokat tett a Közel-Keleten, néhány évet pedig német könyvtárak keleti kéziratainak tanulmányozásával töltött. 1862-től Göttingen és Kiel, 1872-től 1920-ig pedig Strassburg egyetemén tanított keleti nyelveket. N. behatóan foglalkozott sémi összehasonlító nyelvtörténettel, a szír nyelv dialektusaival, iranisztikai és turkológiai témákkal, legjelentősebb eredményeit azonban az arab költészet, a muszlim vallás- és irodalomtörténet területén érte el. Így a pozitivista szellemű kritikai historizmus elvei alapján írta meg a Korán történetét feldolgozó alapvető munkáját, amelyben Mohamed korának társadalomtörténetét is feltárta és összeállította a Korán szúráinak lényefében máig is elfogadott kronológiáját. Jelentős tudományos teljesítménye volt a perzsa történetíró, Tabarí főművének modern, kommentáros kiadása, számos írásában pedig a régi iráni epikával, a Nagy Sándor köré fonódó történeti hagyomány keleti utóéletével és a régi szír keresztény egyházi irodalommal foglalkozott, ószövetségi tanulmányaiban viszont a kor- és pályatárs, ¤ J. Wellhausen nézeteihez képest konzervatív álláspontot képviselt.

Fő művei: Geschichte des Qurans 1-3., Leipzig: 1860.; Beitrage zur Kenntnis der Poesie der alten Araber, Hannover: 1864.; Die alttestamentliche Literatur in einer Reihe von Aufsatzen dargestellt, Leipzig: 1868.; Untersuchungen zur Kritik des alten Testaments, Kiel: 1869.; Aufsatze zur persischen Geschichte, Leipzig: 1887.; Beitrage zur Geschichte des Alexanderromans, Leipzig: 1890.; Das iranische Nationalepos, Leipzig: 1896. Irodalom: RGG. IV.; LThK. VII.; BBKL. VI. (HP)