MUSAUS, Simon /Meusel/ (1521, Vetschau bei Cottbus – 1582, Mansfeld): német lutheránus teológus, a lutheránus ortodoxia korai képviselője. Teológiát és klasszikus nyelveket Frankfurt an der Oder egyetemén tanult, 1547-től pedig ¤ Ph. Melanchton ajánlásával Nürnbergben lett a görög nyelv tanára. A következő évtizedekben több helyen – Crossen, Breslau, Gotha, Bremen, Schwerin, Thorn, Coburg – szolgált lelkipásztorként, szuperintendensként, néhány évig pedig Jénában volt professzor. Az ortodox lutheranizmus híveként az interim elutasítói közé tartozott és komoly részt vállalt a lutheranizmus irányzatai közötti vitákban. Így ¤ J. Mörlin mellett egyik szerzője volt a Confutatio Saxonica szövegének, 1560-ban pedig ő elnökölt az ortodox és a radikális lutheránusok közötti, az ősbűn természetét elemző weimari dispután. Gerai éveiben az adiaphorista vitában képviselte a konzervatív álláspontot, Thorn lelkipásztoraként pedig a katolikus hit ellen intézett éles támadást. M. számos egyházi rendtartás és hitvallási irat szerkesztésében működött közre és kiadta a weimari disputa anyagát, közben pedig néhány egzegétikai és katekétikai írást is közzétett. Dogmatikai munkái visszatérő témája volt az ősbűn és a megigazulás kérdésének tárgyalása, amelyben a kálvinista és a túlságosan szabadelvű lutheránus nézetekkel szemben a kibontakozó ortodoxia pozícióját erősítette, miközben – még az állandó vándorlást, elüzetést is vállalva – mereven és hajthatatlanul ragaszkodott az általa autentikusnak tekintett lutheri tételekhez.

Fő művei: Christliche und deutliche Erklarung des Vater unsers, Gotha: 1558.; Propositiones D. Simon Musaei et M. Fl. Illyrici contra Victorinum, Gotha: 1561.; Repetitio et confirmatio orthodoxe sententiae de peccato originali, Gotha: 1573.; Tractatus contra iconomachos, Gothae: 1572.; Handtbuechlein Von Zweyerley Nuetzlichem Gebrauch und Catechismi, Gotha: 1578. Irodalom: RGG. IV. (HP)