MUSAEUS, Peter (1620, Langenwiesen – 1674, Kiel): német lutheránus teológus, ¤ G. Calixt tanítványa és a szinkretista teológia híve. Jéna egyetemén bölcseletet, Lipcse, Wittenberg és Helmstedt egyetemén pedig teológiát tanult és ekkor került kapcsolatba Calixt szinkretista és univerzalista, a lutheránus ortodoxia dogmatizmusát elutasító nézeteivel. 1648-ban M. Rinteln egyetemén lett a metafizika és a logika, néhány év elmúltával a teológia professzora. A szinkretizmus-vita delelőjén, 1663-ban lett a teológia professzora Helmstedtben, 1665-ben pedig Kiel új alapítású egyetemén kapott tanári állást. 1661-ben a kasseli dispután a helmstedti lutheránus irénizmus szellemében lépett fel, élete utolsó éveiben pedig szinkretista felfogása miatt védekezésre is kényszerült a lutheránus ortodoxia támadásaival szemben. Szisztematikus írásaiban és vitairataiban M. a hittudomány és a bölcselet számos kérdését tárgyalta, így foglalkozott jogi, államelméleti témákkal, bibliaértelmezési kérdésekkel is, írói működésének fő területét azonban a hit és a klasszikus bölcseleti hagyomány egyeztetésének és a dogmatikai rendszer sarkalatos kérdéseinek tárgyalása, a szentségtan és a krisztológia témáinak feldolgozása tette ki. Ez utóbbi területen M. gyakran tárgyalt ókeresztény dogmatörténeti kérdéseket, amelyek elemzése az irénista szemlélet hittani megalapozását szolgálta és krisztológiájában is igyekezett a korai zsinatok vitái alapján rekonstruálni a kereszténység ősi, közös hagyományát, bölcseleti munkáival pedig a lutheránus iskolafilozófia kibontakoztatásához járult hozzá.

Fő művei: Paideia seu introductio in theologiam, Helmstedt: 1649.; Disputatio de scriptura sacra, Helmstedt: 1651.; Liber de fugiendo sincretismo, Kiel: 1670.; Theses theologicae in universam tehologiam, Kiel: 1673. Irodalom: M. Wundt: Die deutsche Schulmetaphysik des 17. Jh., Göttingen: 1939.; RGG. IV. (HP)