MELANCHTON, Philipp /Schwartzerdt/ (1497, Bretten – 1560, Wittenberg): német humanista és reformátor, egyházszervező, lutheránus teológus, a reformáció első nemzedékének legjelentősebb szisztematikus gondolkodója, ¤ M. Luther közeli munkatársa. Heidelberg és Tübingen egyetemén tanult, közben pedig rokona és atyai barátja, ¤ J. Reuchlin jóvoltából széleskörű humanista műveltséget szerzett. 1518-ban Wittenberg egyetemén lett a görög nyelv professzora és ettől az időtől volt a reformáció híve, Luther közeli munkatársa. 1519-ben résztvett a híres lipcsei dispután, 1521-ben összeállított Loci communes című munkája pedig a reformáció hitfelfogásának első dogmatikai összefoglalását jelentette. A következő években segített Luthernek bibliafordítása elkészítésében, az 1520-as évek második felében pedig a lutheránus közösségek rendtartásán, oktatási reformján és katekizmusának összeállításán dolgozott, miközben rendszeres résztvevője volt a vallási kérdéseket tárgyaló birodalmi gyűléseknek és fontosabb hitvitáknak. Ő állította össze az 1530-as Ágostai hitvallást, amelynek szövegéhez részletes apológiát is készített. 1534-től ¤ M. Bucer társaságában a reformáció mozgalmának egységéért dolgozott és folytatta a mozgalom hittani elveinek tisztázását; ezért a munkálkodásáért már kortársai is Praeceptor Germaniae néven emlegették. 1548-ban az augsburgi interim tudomásulvételével sikertelen kísérletet tett a katolikus-protestáns megbékélés megteremtésére és ezzel igen sok ellenséget szerzett magának: nyiltan szembefordult vele ¤ J. Brenz, M. Bucer és ¤ M. Flacius, a reformáció svájci irányzatának hívei pedig folyamatosan bírálták hittani és egyházpolitikai nézeteit. M. szerteágazó teológiai életműve valójában Luther nézeteinek rendszeres és fogalmilag általánosító kifejtése. Ugyanakkor bibliai kommentárjaiban erősen érvényesíti a korábbi humanista gondolkodásmód elveit és más reformátoroknál nagyobb szerepet szán a bölcseletnek a hitigazságok megvilágításában és alátámasztásában. Néhány kérdésben, így a két szín alatti valóságos jelenlét vagy a szabad akarat kérdésében M. némileg Luther nézetétől eltérő álláspontot képviselt, a bűnbánat vagy a szentségek kérdésében viszont Luther eredeti felfogásához igazodott. M. műveiben kifejtett nézetei a számos belső vita ellenére alapvető jelentőségűnek bizonyultak a lutheránus egyházban; így több írása is belvételre került a Formula Concordiae gyűjteményébe, amelynek más szövegei ugyanakkor egyes nézeteit el is utasították, ellenfelei pedig különösen békülékeny egyházpolitikai magatartását kárhoztatták.

Fő művei: De artibus liberalibus, Wittenberg: 1518.; Loci communes, Wittenberg: 1521.; Augsburgische Konfession, Wittenberg: 1530.; Apologie der Augsburgischen Konfession, Wittenberg: 1530.; Werke, Corpus Reformatorum 1-28., Halle-Braunschweig: 1834-60. Irodalom: H.-G. Geyer: Von der Geburt des wahren Menschen. Probleme aus den Anfangen der Theologie M.s, Neukirchner, Neukirchen-Vluyn: 1965.; W. Maurer: Der junge Melanchton, 1-2., Göttingen: 1967-69.; S. Wiedenhofer: Formalstrukturen humanistischer und reformatirischer Theologie bei Ph. Melanchton, Bern_München: 1976.; RGG. IV.; BBKL. V.; T. Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Harmat - Kálvin, Budapest: 2001.; Görföl - Kránitz. (HP)