MEKHITAR (1676, Szebaszteia – 1749, San Lazzaro): örmény katolikus szerzetes, teológus, a róla elnevezett mechitarista szerzetesi közösség megalapítója. A pontosi monofizita örmény családban született M. egészen fiatalon lett szerzetes Siwas kolostorában, ahol tanulmányait végezte. Erzerumban ismerkedett meg az európai tudományossággal és a katolikus tanítással. Ettől kezdve az örmény nép és egyház valamint a katolikus Nyugat közeledésének ügyéért fáradozott, kevés sikerrel. 1696-ban Adanában katolikus pappá szentelték és Róma az uniós mozgalom megteremtését szabta feladatául. 1697 és 170 között két ízben is hitszónokként lépett fel a konstantinápolyi örmény közösségben, az örmény patriarchátus azonban rövidesen elérte a török hatóságok általi halálra ítélését. M. a Pelloponesosra menekülve 1703-ban megalapította Methone örmény katolikus jellegű szerzetesi közösségét, amely Szent Benedek regulája szerint, az örmény rítus megtartásával "Ordo S. Antonii" néven nyert római jóváhagyást. A török-velencei háború miatt M. és szerzetesei 1714-ben Velencébe menekültek, Methone kolostora pedig 1717-ben megsemmisült. M. közössége Velencében San Lazzaro szigetén telepedett meg; az itt élő örmények támogatásával kolostort építettek, amelynek iskolája Örményország és az örmény nép számára képzett missziós papokat. A kolostorban kórház és nyomda is létesült, amely sorra jelentetett meg örmény műveket és katolikus művek örmény fordításait és itt látott napvilágot M. örmény nyelvű modern Újszövetség-fordítása valamint számos, általa fordított vagy átdolgozott nyugati vallási mű is. M. halála után, 1749-ben egy belső reform idején a közösségben szakadás következett be; a szerzetesek egy része Triesztbe, 1810-ben pedig Bécsbe költözött és ettől kezdve a kelet-európai örmény katolikusok szellemi irányítójaként mechitarista szerzetesi kongregációnak nevezte magát.

Irodalom: Vita di servo di Dio Mechitar, Venezia: 1901.; BBKL. XVI. (HP)