MARIANA, Juan (1536, Talavern - 1624, Toledo): spanyol katolikus teológus és bölcselő, a barokk skolasztika politikai és állam-elméletének jelentős alakja, jezsuita szerzetes. Tanulmányai végeztével Rómában és Párizsban, 1574-től Toledo egyetemén teológiát, jog- és állambölcseletet tanított, közben pedig Hispánia történetét feldolgozó munkáján dolgozott. 1599-ben Toledóban adta ki Az uralkodó és képzése című művét, amelyben a népszuverenitás alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a a zsarnoki módon uralkodó királyt el kell távolítani trónjáról és szükség esetén meg is lehet, meg is kell ölni. M. zsarnokölési elmélete 1610-ben kavart különösen nagy viharokat, amikor IV. Henrik francia király meggyilkolása után a jezsuiták ellenfelei a rendet és M. művét tették felelősé a történtekért. M. előszeretettel foglalkozott közgazdasági kérdésekkel: 1609-ben a pénz változásairól írott munkájában elmarasztaló elemzést adott az infláció jelenségéről. Műveinek szokatlan radikalizmusa és az írásai által keltett kellemetlenségek vezettek oda, hogy az idős M. ellen 1609-ben inkvizíciós eljárás indult, amelynek végén az írástól való eltiltását és életfogytiglani kolostori elzárását tartalmazó ítélet született; utolsó éveit M. így a toledói ferencesek őrizete alatt töltötte és csak röviddel halála előtt nyerte vissza a szabadságát.

Fő művei: Historia de rebus Hispania libri XX., Toledo: 1592.; De Rege et Regis institutione libre III et Philippum III Hispania Regem Catholicum, Toledo: 1599.; De moneta mutatione, Toledo: 1609. Irodalom: W. V. Bangert: A jezsuiták története, Osiris, Budapest: 2002. (HP)