Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

MALEBRANCHE, Nicolas (1638, Paris - 1715, Paris): francia katolikus filozófus és teológus, egyházi író, oratoriánus szerzetes, a karteziánus eszmék híve és ¤ A. Geulincx mellett a karteziánus bölcseleti dualizmus feloldásával próbálkozó okkazionalizmus képviselője, 1699-től az Akadémia tagja. M. metafizikájának és ismeretelméletének fő problémája az empirikus világban működő immanens, másodlagos okok (causae secundae) és az ezeket átható transzcendens, elsődleges ok (causa prima), Isten viszonyának tisztázása. Mivel Descartes az anyagi és a szellemi szubsztanciát, a res extensa és a res cogitans világát élesen szétválasztotta, M. számára ebből az adódott, hogy a test és a lélek között semmiféle kölcsönhatás sem lehetséges. Ebből az következik az okkazionalista magyarázat szerint, hogy a nem-anyagi szellem nem képes érzékelni az anyagi valóságot, hanem Isten táplálja belénk a valóságról való, számunkra érzéki úton ellenőrizhetetlen ismereteket, amelyek valódiságának egyedüli alapja, hogy azok Isten ideáinak megvalósulásai; ezt a gondolatot a katolikus bölcseletben a 19. század ontologizmusa elevenítette fel. A valóság testi és lelki történései tehát nem okai és okozatai közvetlenül egymásnak; látszólagos kapcsolatuk nem kölcsönhatásból, hanem Isten direkt beavatkozása révén történik, aki ilyen esetekben alkalmat (occasio) teremt arra, hogy egy testi és egy lelki változás egyidejűleg bekövetkezzen. Így tehát M. szerint a világban az egyedüli létesítő ok (causa efficiens) Isten; az általunk a valóságban felismerni vélt kölcsönhatások pedig nem oksági viszonyok, hanem Isten által előidézett alkalmi okok (causae occasionales). Okkazionalista metafizikája kidolgozása mellett M. a kvietizmussal rokonszenvező etikát is kidolgozott, kegyelemtanában a skolasztikus és a janzenista nézetekkel, ¤ J. B. Bossuet és ¤ A. Arnauld felfogásával is vitázott, rendi teológiatanárként pedig egyháztörténeti és biblikus kérdésekkel is foglalkozott.

Fő művei: Recherche de la Vérité, Paris: 1674.; Traité de la nature et grace, Paris: 1680.; Traité de morale, Paris: 1684.; Entretiens sur la métaphysique et sur la religion, Paris: 1687.; Traité de l'amour de Dieu, Paris: 1698.; Oeuvres 1-21., Paris: 1958-1970. Irodalom: L. Ollé-Laprune: La Philosophie de Malebranche 1-2., F. Lacan, Paris: 1870.; H. Gouhier: La philosophie de Malebranche et son expérience religieuse, Vrin, Paris: 1948. (HP)


címoldal
index-M