MAJOR, Georg /Maier/(1502, Nürnberg – 1574, Wittenberg): német reformátor, lutheránus teológus, a reformáció második nemzedékének képviselője. Wittenberg egyetemén tanult, rövid házitanítóskodás és magdeburgi iskolaigazgatói ténykedés után pedig 1537-től Wittembergben lett lelkipásztor és az ottani egyetemen ¤ J. Jonas utódaként az Újszövetség professzora. Az 1546-os regensburgi disputa kínált alkalmat M. számára, hogy kidolgozza a maga megigazulás-tanát, amely a következő években élénk vita tárgya lett a protestáns hittudományban. Ez volt a majorista vagy adiaphorista vita, amelyben ellenfelei, a kriptolutheránus alláspont hívei, ¤ N. Amsdorf és mások különösen azt a tételét vitatták, hogy a megigazultaknak igaz állapotuk megőrzéséhez szükségük van a jócselekedetek érdemszerző erejére, a iustificatio tehát nem eredményez automatikusan renovatiot is. A teológiai közvéleményt erősen megosztó vitában M. energikusan védelmezte a maga álláspontját, közben pedig vezető egyetemi és egyházi tisztségeket is viselt. Magában az évtizedekig elhúzódó vitában, amely végül M. álláspontjának elutasítását eredményezte, ¤ J. Menius M. véleménye mellé állt, ¤ Ph. Melanchton pedig semleges álláspontra helyezkedett, de ez sem akadályozhatta meg az ortodoxia győzelmét, amely csak egy évszázaddal később, a ¤ G. Calixt és ¤ A. Calov közötti kontroverziában került ismét szóba. Biblikus témájú munkáiban M. elsősorban a Zsoltárkönyv értelmezésével és magyarázatával és a páli levelek kommentálásával foglalkozott és ő rendezte sajtó alá Luther munkáinak híres első, 1552 és 1559 között megjelent wittenbergi gyűjteményes kiadását.

Fő művei: Psalterium Davidis iuxta translationem veterem repurgatum, Wittenberg: 1547.; Ein Sermon von S. Pauli und aller Gottfürchtigen Menschen bekerung zu Gott, Wittenberg: 1553.; Enarrationes Epistolarum S. Pauli, Wittenberg: 1552-65.; Homiliae in Evangelia, Wittenberg: 1562-68.; Opera 1-3., Wittenberg: 1569-70. Irodalom: W. Gass: Geschichte der protestantischen Dogmatik II., Tübingen: 1867.; G. Frank: Geschichte der protestantischen Theologie II., Jena: 1875.; R. Seeberg: Lehrbuch der Dogmengeschichte, I-IV., Leipzig: 1933.; RGG. IV. (HP)