MAGNIN, Jean-Baptiste Henri (1670, Bourg-en-Besse – 1752, Orléans): francia katolikus teológus, bencés szerzetes. Egészen fiatalon lépett be a francia bencések mauriánus kongregációjába, filozófiai és teológiai tanulmányait pedig Saint Denise apátságában végezte. Ezt követően Saint-Germain-des Prés apátságába került, ahol az egyházatyák műveinek kiadásra való előkészítésén dolgozott. Ezt követően Reimsben volt egyik korábbi tanárának asszisztense, 1705-től pedig Bourgogne több rendházában viselt apáti tisztséget. M. az 1710-es évektől belekeveredett a janzenizmus és a gallikanizmus körül dúló vitákba, amelyekben maga is a radikális augusztinianizmus és a morális rigorizmus mellett foglalt állást. 1733-ban a francia bencés kongregáció tanácsa felmentette apáti tisztségéből a janzenizmust elítélő Unigenitus bulla elutasítása miatt. M. elfogadta a döntést és élete utolsó két évtizedében egy Orleans melletti kolostorban csak az írásnak élt. A jelentős biblikus és patrisztikus ismeretekkel bíró M. első nagyobb munkájában az Újszövetség morális értelmezésére vállalkozott, vitairataiban pedig ¤ Szent Ágostonnak a bűnről és a kegyelemről vallott nézeteit vetette össze a janzenista mozgalom értelmezésével. Keze alól néhány egyháztörténeti mű is kikerült, számos munkája azonban kéziratban maradt. Ezek közül a legjelentősebb Bibliotheque Augustinienne című kézirata, amelyen élete végéig dolgozott és amelyben – éppen az Ágoston körül dúló vitákra tekintettel – a hippói egyházatya felfogását és az őt értelmező teológiai iskolák véleményét igyekezett értékelni.

Fő művei: Notes critiques, historiques et morales sur le nouveau Testament, Paris: 1719.; Analyse du livre de S. Augustin De correptione et gratia, composée par M. Arnauld, Paris: 1729. Irodalom: DictThéolCath. IX. (HP)