LUXEMBURG, Bernhard von(1475, Strassen – 1535, Köln): német katolikus teológus, hitszónok, hitvitázó és inkvizítor, a reformáció születése idején kibontakozó teológiai disputák jelentős alakja, dominikánus szerzetes. Leuwenben és Kölnben tanult, rendje leuweni rendházában volt novíciusmester, 1516-tól pedig a kölni rendház priorjaként mint hitszónok, a rajnai vidék inkvizítora és a kibontakozó reformáció elleni szellemi küzdelem meghatározó alakja működött. Kora eretnekségei, különösen pedig a hitújító eszmék ellen elmondott számos beszédsorozattal lépett a nyilvánosság elé, amelyekben a hagyományos skolasztikus nézeteket szólaltatta meg és ezeket a beszédeit a kezdődő hitviták idején nyomtatásban is közreadta. A ¤ M. Luther nézeteivel vitába szálló német dominikánusok egyik legjelentősebb szószólójaként a reformátorok mozgalmát az egyház rosszakaróinak a régi konciliarista hagyományokat kiteljesítő törekvéseként, durva és közvetlen egyházellenes támadásként értelmezte és saját rendi közösségétől várta a harcos fellépést e törekvések elfolytása érdekében. Legjelentősebb munkája az eretnek nézetekről és irányzatokról összeállított, komoly történeti anyagot is felvonultató eretnek-katalógusa volt, amely a Tridenti Zsinat idején a tiltott könyvek jegyzékének összeállításához is alapvető forrásnak bizonyult.

Fő művei: Catalogus haereticorum omnium, Erfurt: 1522.; Concilium generale malignantium, Köln: 1527.; De ordinibus militaribus, Köln: 1527. Irodalom: N. Paulus: Die deutsche Dominikaner im Kampfe gegen Luther, Mainz: 1903.; DictTheolCath. II. (HP)