LINSEMANN, Franz Xaver von (1835, Rottweil – 1898, Lauterbach): német katolikus teológus, egyházmegyés pap, évtizedeken át a tübingeni egyetemen a morális és a gyakorlati teológia tanára. Élete utolsó éveiben visszavonult a tanítástól, 1895-től pedig Rottenburg püspöke volt. A katolikus tübingeni iskola szellemi hagyományait követő munkássága kezdetén a késői skolasztika történetével, a nominalista morálteológia és a konciliarista jogi szemlélet históriájával foglalkozott. Fő művében, morálteológiai kézikönyvében történeti tanulmányai alapján marasztalta el a morális kérdések egyoldalúan kazuisztikus és jogi szemléletű tárgyalását, amellyel egy pszichológiai meggondolásokkal árnyalt megközelítést szegezett szembe. A felvilágosodás kihívására felelni akaró szintézisében az ész, a szabadság, a tételes törvény és a lelkiismereti kötelességek dimenziójában igyekezett értékelni az erkölcstan problémáit, nagy nyomatékkal hangsúlyozva az erkölcsi magatartás személyes és tudatos természetét és alaposan vizsgálva azokat a motívumokat, közötte a szociálteológia szempontjait is, amelyek a modern ember erkölcsi tájékozódása szempontjából nélkülözhetetlenek. Morális szintézise mellett L. több történeti tanulmányt is közzétett, amelyekben a bajanizmus és a kazuisztikus morálszemlélet viszonyát vagy ¤ Eckhart misztikájának erkölcsi dimenzióit elemzte és írt a teológiai és tudományos szabadság és felelősség teológiai alapjairól is.

Fő művei: Michael Bajus, Stuttgart: 1867.; Lehrbuch der Moraltheologie, Stuttgart: 1878.; Die sittlichen Grundlagen der akademischen Freiheit, Stuttgart: 1888. Irodalom: H. Fries - G. Schwaiger: Katholische Theologen Deutschlands im 19. Jahrhundert 3.; Görföl - Kránitz. (HP)