LATOMUS, Jacobus /Jacques Masson, Steinmetz/(1475, Cambron – 1544, Löwen): németalföldi katolikus teológus, egyházmegyés pap, a reformáció eszméi ellen fellépő katolikus hitvédők első nemzedékének jelentős alakja. Teológiai tanulmányait Párizs és Löwen egyetemén végezte, ahol 1535-től a teológia professzoraként, több alkalommal a teológiai kar dékánjaként és az egyetem rektoraként is tevékenykedett. Tanári működése korai, még az 1510-es évek végén kezdődő szakaszában L. ¤ D. Erasmus filológiai elveivel keveredett vitába, 1521-től pedig folyamatosan vitatta ¤ M. Luther és reformátortársai nézeteit. Vitairataiban L. az egyház egysége és épsége, a pápai primátus helyessége melletti nézeteket fejtett ki, de kegyelem- és szentségtani témákban is szembeszállt a kibontakozó reformáció felfogásával. Különös élességgel támadta ¤ J. Oekolampad és ¤ Ph. Melanchton biblikus és dogmatikai véleményét, az úrvacsoráról és a megigazulásról vallott nézeteit, a ¤ W. Tyndale bibliafordítása körüli eljárásban pedig az inkvizíció szakértőjeként is résztvett. L. teológiai, különösen pedig egzegetikai nézeteiben a hagyományos, skolasztikus bibliaértelmezés és az arisztoteliánus tudományeszmény álláspontját képviselte, elutasította a sola scriptura elvét és azzal szemben a hagyomány és a Tanítóhivatal értelmezését tekintette mértékadónak. Hitvitázóként és egyetemi vezetőként L. jelentős szerepet játszott abban, hogy Löwen egyeteme a hitújítás első évtizedeiben szilárdan kitartott a katolikus tanítás és a katolikus egyház szervezeti és fegyelmi rendje mellett.

Fő művei: De trium linguarum et studii theologici ratione dialogus, Löwen: 1519.; De Primatu Romani pontificis adversus Lutherum, Löwen: 1526.; Adversus librum Erasmi de sarcienda ecclesiae concordia, Löwen: 1533.; Opera adversus horum temporum haereses, Löwen: 1550. Irodalom: E. Rummel: Erasmus and his Catholic Critics 1-2., Cambridge: 1989.; Katholische Theologen der Reformationszeit 1-2., Kösel: München: 1985.; LThK. VI.; RGG. IV.; Görföl - Kránitz. (HP)