LAMENNAIS, Hugues Félicité Robert de (1782, Saint Malo - 1854, Paris): francia teológus, filozófus és politikai publicista, egyházmegyés pap, a katolikus liberalizmus egyik korai képviselője. Pályája kezdetén az ultramontanizmus és a konzervatív katolicizmus szellemében írt munkákkal jelentkezett, amelyeket Róma is élénk tetszéssel fogadott. Ebből az időből való Essai sur l'indifference et matiere de religion (1817-23) című nagy munkája, amely a gallikanizmust, a vallási közönbösséget és a vallástalanságot támadja. Véleménye szerint vallási kérdésekben az ember nem maradhat közönbös, hiszen a hit a társadalom egészséges létének és fejlődésének biztosítéka. Vallási vitákban csak az egy igaz hit dönthet, amelynek biztos tévedhetetlensége a töretlen hagyomány tekintélye által biztosított. Az egyéni értelemnek nincs joga kételkedni a hagyomány által hordozott igazságban, mert ez a hagyomány az emberiség kollektív tudatának (sens commun) hordozója. Ennek a kollektív tudatnak a tartalmait tolmácsolja az emberek számára az egyház és az annak élén álló tévedhetetlen pápai tekintély. L. ultramontanizmusa 1830 körül öltött egyre határozottabban liberális alakot, amikor egyre erősebben kezdte az egyház állammal szembeni autonómiáját hangsúlyozni, hiszen ebből számára állam és egyház szétválasztása, az autonóm egyház belső reformjának követelése, végső soron a gondolat- és vallásszabadság elvének elfogadása adódott. Ezt a programot L. a ¤ Lacordaire és ¤ Montalembert közreműködésével szerkesztett L'Avenir című lapjában népszerűsítette, amelyet indifferentizmus vádjával XVI. Gergely pápa Mirari vos arbitramur kezdetű enciklikájában (1832) elítélt. A cenzúra tovább radikalizálta L. gondolatait, aki 1834-ben kilépett az egyházból és egy modern, szociális kereszténység programját fejtette ki. 1834-ben újabb elítélés következett - Singulari nos enciklika - L. pedig ettől kezdve független újságíróként és politikusként már keresztényszocialista eszméket, éles anti-etatizmust és "az emberi nem kereszténységének" nevezett liberális vallási univerzalizmust képviselt.

Fő művei: Essai sur l'indifférence en matiere de religion, 1-4., Tournachon-Molin, Paris: 1817-23.; Paroles d'un croyant, Pagnerre, Paris: 1834.; Du passé et de l'avenir du peuple, Pagnerre, Paris: 1841.; De la Religion, Pagnerre, Paris: 1841.; L'Esquisse d'une philosophie 1-4., Pagnerre, Paris: 1840-46.; Oeuvres completes 1-12., Daubrée-Cailleux, 1836-37. Irodalom: Ch. Ph. Bd. 1.; Ludassy Mária: "Isten és szabadság", Gondolat, Budapest: 1989. (HP)