LACORDAIRE, Henri (1802, Recey-sur-Ource - 1861, Soreze): francia katolikus teológus, hitszónok, egyházi író, egyházmegyés pap, majd 1840-től dominikánus szerzetes, fiatal éveiben ¤ F. de Lamennais munkatársa, a L'Avenir szerkesztőségének tagja, a katolikus liberalizmus és a szociális kereszténység gondolatának képviselője. Lamennais és a L'Avenir 1834-es második római elítélése után L. alávetette magát a pápai döntésnek és ¤ Montalembert-hez hasonlóan eltávolodott az egyre inkább radikalizálódó Lamennais nézeteitől szociális érzékenységét és alkötelezettségét azonban élete végéig megőrizte. Több éves visszavonultságot követően, már mint dominikánus szerzetes, nagyhatású prédikáció-sorozatokat kezdett Párizsban, amelyek nagyban hozzájárultak a francia katolikusok lelkiségi megújulásához, egy modern spiritualitás népszerűsítéséhez. L. magában a francia dominikánus provincia megújításában is komoly szerepet vállalt. Konferencia-beszédei az 1840-es évek végétől kötetben is megjelentek, 1859-ban pedig tagjai sorába fogadta az Academie francaise.

Fő művei: Oeuvres completes 1-9., Paris: 1872. Irodalom: Ch. Ph. Bd. 1. (HP)