LA COMBE, Francois (1640, Thonon – 1715, Vincennes): francia katolikus teológus és misztikus, népszerű lelki vezető és lelkiségi író, a quietizmus szellemi mozgalmának fontos alakja, barnabita szerzetes. Fiatal éveiben rendje francia házaiban tanított teológiát, majd – 1671 és 1675 között Bolognában és Rómában tartózkodott. Ekkor ismerkedett meg a quietizmus szélsőséges passzivitást és szemlélődő életet hirdető, elsősorban ¤ M. de Molinos által megfogalmazott eszméivel. Hazájába visszatérve Thonon rendi kollégiumának lett az elöljárója és ekkor ismerkedett meg ¤ J.-M. Guyon asszonnyal, a francia quitizmus jelentős misztikusával, akinek lelki tanácsadója is lett. Ettől az időtől kezdve L. sorra hozta létre azokat a rajongó misztikus közösségeket, amelyek a quietista mozgalom bázisát jelentették, ő maga pedig – miközben már javában folyt ¤ Bossuet és ¤ Fénélon a szemlélődő spiritualitásról kibontakozó vitája – írásainak és nyilvános fellépéseinek köszönhetően egyre inkább prófétai hírbe került. L. életében a Molinos ellen Rómában indított inkvizíciós eljárás és a quietizmus elítélése hozott fordulatot. 1687-ben őt is letartóztatták az inkvizícióval az ügyben együttműködő egyházi és állami hatóságok, korábban megjelent művei pedig indexre kerültek. A Bastille börtönébe került, élete hátralévő szakaszát pedig különböző francia börtönökben töltötte, szabályos bírósági eljárás azonban sohasem indult ellene. Hosszú fogsága idején dolgozta ki a megigazulás teológiáját elemző misztikus munkáját, élete utolsó éveit azonban magatehetetlenül, elborult elmével töltötte.

Fő művei: Orationis mentalis analysis..., Vercelli: 1686.; Lettre d'un serviteur de Dieu..., Grenoble: 1686. Irodalom: M. Bendiscioli: Der Quietismus zwischen Haeresie und Orthodoxie, Böhlau, Wien: 1964.; LThK. VI. (HP)