KÜDÓNÉSZ, Prochodrosz (1333, Thesszaloniké – 1371, Konstantinápoly): görög ortodox szerzetes, hitvitázó teológus, a palamista teológia és a hészükhaszta mozgalom ellenfele, a jeles író és államférfi, ¤ Démétriosz Küdónész testvéröccse. Szülővárosában végzett tanulmányait követően egészen fiatalon lett szerzetes és élete java részét az athoszi Lavra kolostorban élte le, 1364-ben pedig pappá is itt szentelték. K. kezdettől élesen támadta ¤ Grégoriosz Palamasz teológiai miszticizmusát, amelynek bírálatához a nyugati, skolasztikus teológia racionalizmusából, elsősorban ¤ Aquinói Szent Tamás műveiből merített érveket. A "bizánci skolasztika" jelentős alakjaként számos fordítást készített latin teológusok munkáiból, a dogmatikai és egyházpolitikai viták során pedig a hészükhaszta nézeteket elítélő 1351-es zsinati döntés híveihez csatlakozott. 1365-ben szerzetestársai feljelentették a korábban bátyja támogatását élvező és székébe röviddel korábban visszatérő ¤ Philoteósz Kokkinosz pátriárkánál, a palamisták harcos védelmezőjénél, aki 1367-ben egyházi bíróság elé állíttatta a palamizmus elleni állásfoglalás és az arisztetelészi logika teológiai alkalmazásának vádjával. Ügyében a bíróság elmarasztaló döntést hozott, amelyet azonban egy püspöki szinódus a következő esztendőben a rá kimondott anatéma felfüggesztésével és papi jogai visszaadásával hatályon kívül helyezett. Metafizikai összefoglalásában és vitairataiban, amelyeknek csak egy része jelent meg később nyomtatott formában is, részben tévesen ¤ Grégoriosz Akündonosz neve alatt, K. az arisztoteliánus-tomista ontológia kategóriáit tette a magáévá és szenvedélyesen érvelt a hit ésszerűségének és értelmi megvilágíthatóságának gondolata mellett.

Fő művei: Peri ouszia kai energeia; Migne: Patrologia graeca 151. Irodalom: H.-G. Beck: Kirche und theologische Literatur im Byzantinischen Reich, München: 1959.; G. Podskalsky: Theologie und Philosophie in Byzanz, München: 1977.; LThK. VIII.; BBKL. IV. (HP)