KÜDÓNÉSZ, Démétriosz (1323, Thesszaloniké – 1398, Kréta): bizánci teológus, író és államférfi, a palamita teológia ellenfele. Széleskörű műveltségét szülővárosában szerezte, ahol ¤ N. Kabaszilasz is a mesterei közé tartozott. A császári trónért kirobbant polgárháborúban Jóannész Kantakuzénosz oldalán állt, ami miatt 1345-ben szülővárosa elhagyására kényszerült. Amikor császári pártfogója 1347-ben bevonult Konstantinápolyba, főminiszteri megbízást kapott, a következő években pedig – a hészükhaszta mozgalom iránti ellenszenvétől és politikai megfontolásoktól is vezettetve – hozzálátott a latin nyelv és a nyugati teológia tanulmányozásához. Nyugatbarát és hevesen törökellenes meggyőződése miatt 1354-ben feladni kényszerült politikai tisztségét, 1576-tól azonban ismét miniszteri szolgálatot vállalt, 1357-ben pedig katolizált. Teológiai és politikai viták középpontjába kerülve 1379-ben vált meg hivatalától; ezt követően diplomáciai küldetéseket teljesített, 1391-ben pedig Velencében szerzett polgárjogot. Rövid időre visszatért még Konstantinápolyba, a halál pedig Krétán érte. Teológiai írói és politikusi minőségében K. mindvégig következetes ellenfele volt a hészükhaszta mozgalom misztikájának és ¤ Grégoriosz Palamasz teológiájának, amellyel szemben a nyugati teológiai hagyomány racionalista, skolasztikus vonulatában keresett érveket. ¤ Aquinói Szent Tamás szövegeinek tanulmányozását követően számos nyugati, skolasztikus művet fordított le görögre, polemikus írások sorában támadta a palamista radikálisokat, közben pedig hitbéli és politikai meggondolások alapján is élénken szorgalmazta a katolikus és ortodox egyházrészeknek a nyugati segítség "zálogát" jelentő unióját.

Fő művei: Migne: Patrologia graeca 152-154. Irodalom: H.-G. Beck: Kirche und theologische Literatur im Byzantinischen Reich, München: 1959.; DicthThéolCath. III.; LThK. III.; BBKL. IV. (HP)