Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

KARLSTADT /Bodenstein, Andreas von/ (1480, Karlstad am Main – 1541, Basel): német reformátor, fiatalabb éveiben katolikus pap, a reformáció kibontakozásának első éveiben ¤ M. Luther közeli munkatársa. K. a szigorú tomista hagyomány szellemében tanult teológiát és bölcseletet Erfurt és Köln egyetemén, 1504-től pedig Tübingen egyetemén volt a bölcselet tanára. 1515-ben Lutherhez hasonlóan Rómába zarándokolt, az ott tapasztalt állapotok pedig őt is meggyőzték az egyházi reformok szükségességéről és ekkor fordult szembe a középkori iskolás bölcselet hagyományával is. Luther reformátori fellépését a kezdetektől támogatta és 1518-ban ő állította össze a ¤ J. Eck Luther-ellenes téziseire adott válaszokat, 1519-ben pedig Luther mellett résztvevője volt a lipcsei disputának, ahol főképpen a hitnek a cselekedetekkel szembeni primátusát védelmezte. A következő években főképpen a sola scriptura elve mellett érvelő traktátusokat dolgozott ki, Luther wartburgi látszat-fogsága idején pedig Dániában látott hozzá a reformáció eszméinek terjesztéséhez. Ezt követően K. Wittenbergben vitte keresztül a vallási élet megreformálását; megszüntette az eucharisztiát, német nyelvűvé tette a templomi szertartást, eltávolíttatta az oltárképeket és az orgonákat és szorgalmazta a szerzetesi életforma felszámolását, közben pedig 1522-ben ő maga is megnősült. Még ebben az évben éles vita robbant ki K. és Luther között, hiszen az utóbbi túl gyorsnak és radikálisnak találta K. reformjait, aki viszont több kérdésben, különösen az eucharisztikus jelenlét és a megigazulás tana vonatkozásában bírálta a lutheri, óvatosabb álláspontot. Kettejük nézeteltérése miatt K. 1524-ben Orlamündébe vonult vissza, ahol lelkészként igyekezett érvényt szerezni radikális elgondolásainak. A következő években K. aktív részese volt az úrvacsora-vitának, majd Baselben és Zürichben talált a zavaros németországi állapotokhoz képest menedéket, ahol zavartalanul hirdethette Lutherénál egyre radikálisabb nézeteit. 1534-től haláláig Baselben volt lelkész és professzor.

Fő művei: K.s Schriften aus den Jahren 1523-25., TVZ., Zürich: 1956. Irodalom: RGG. III.; LThK. V.; BBKL. III. (HP)


címoldal
index-K