Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

JUDEX, Matthaus /Richter/ (1528, Dippoldiswalde bei Meissen – 1564, Rostock): német lutheránus teológus, ¤ M. Flacius követője, a korai kriptolutheránus irányzat képviselője. Wittenberg egyetemén jogot és teológiát tanult, ezt követően pedig gimnáziumi tanárként és segédlelkészként, ¤ J. Wigand munkatársaként dolgozott Magdeburgban és számos polemikus írásával bekapcsolódott a lutheránus teológia belső vitáiba is. 1560-ban Jéna egyetemén kapott professzori állást, ezt azonban már a következő esztendőben feladni kényszerült szélsőségesen konzervatív, flaciánus nézetei miatt. Rövid időre visszatért Magdeburgba, 1562-től pedig Wismar lelkészi állására pályázott, ezt azonban a kriptolutheránus irányzat időközben bekövetkezett veresége miatt élete végéig sem sikerült elnyernie. J. lelkészi szolgálata alatt komoly szerepet vállalt az 1554-es magdeburgi egyházi rendtartás megfogalmazásában és munkatársa volt a híres egyháztörténeti szintézis, a Flacius neve alatt megjelenő, erősen hitvédő szemléletű Magdeburgi Centuriák kidolgozásának. Élete utolsó éveiben állította össze rövid, népszerű katekizmusát, amely ¤ M. Luther kis katekizmusa mellett a reformáció első évszázadának egyik legnépszerűbb kézikönyveként számos kiadásban és fordításban forgott közkézen és amelyben a szerző a lutheri elveket radikális, a katolikus és a kálvinista nézeteket is elutasító formában igyekezett megfogalmazni. J. dogmatikai és polemikus írásaiban osztotta M. Flacius a bűnnek a teljes emberi természetet átformáló mivoltáról vallott nézeteit.

Fő művei: Quod arguere peccata seu concionari poenitentiam sit proprium Legis, Jena: 1559.; Das Kleine Corpus Doctrinae, Rostock: 1565.; De klene Catechismus vor de gemenen Parheren unde Hussveder, Oldenburg: 1599. Irodalom: K. Heussi: Geschichte der theologischen Fakultat zu Jena, Weimar: 1954.; H. Scheible: Die Entfaltung der Magdeburger Zenturien, Gütersloh: 1966.; RGG. III. (HP)


címoldal
index-J