JUDAE, Leo /Keller, Leo/(1482, Gemar – 1542, Zürich): zsidó származású német reformátor, eredetileg katolikus egyházmegyés pap majd ¤ H. Zwingli közeli munkatársa, a reformáció svájci irányzatának jelentős alakja. Basel és Freiburg egyetemén orvostudományokat és teológiát tanult és ekkor lett barátja a későbbi zürichi reformátor, Zwingli is. 1507-től elzászi és svájci városokban végzett papi szolgálatot, 1523-ban pedig Zürichben csatlakozott a reformátori mozgalomhoz. Ettől az időtől már Zwingi legfontosabb munkatársának számított és meghatározó szerepet játszott a reformáció mozgalmának megszervezésében, Zwingli halála után pedig vezetű lelkészént ő irányította Zürich vallási életét. A jelentős egyházi szónoknak és egyházpolitikusnak tekinthető J. komoly szerepet játszott a ¤ Kálvin előtti svájci reformáció arculatának megformálásában. 1532-ben ő fogalmazta meg Zürich új egyházi rendtartását, több katekizmust is összeállított és egyik szerzője volt az Első Helvét Hitvallás szövegének. Mint képzett hebraista, 1524-ben ő készítette el a Zürichi Biblia néven ismert szentírásfordítást, igen alapos ószövetségi fordítása pedig halála után egy esztendővel jelent meg és számos későbbi fordításnak is alapjául szolgált. J. élénk irodalmi vitában állt ¤ D. Erasmus humanizmusával és M. Luther nézeteivel, akit "új pápának" is nevezett. J. jelentős fordítói tevékenységet is kifejtett, saját munkáiban pedig elsősorban Jézus szenvedéstörténetének értelmezését tekintette feladatának.

Fő művei: Christliche Widerfechtung, Zürich: 1523.; Wandkatechismus, Zürich: 1525.; Erasmus und Luthers Meinung vom Nachtmahl, Zürich: 1526.; Grösserer Katechismus, Zürich: 1534.; Des Leidens Jesu Christi Historia, Zürich: 1534. Irodalom: K-H. Wyss: Leo Jud. Seine Entwicklung zum Reformator 1519-1523., Frankfurt am Main: 1976.; B. Fleischlin: Schweizerische Reformationsgeschichte 1., Zürich: 1910.; RGG. III.; LThK. V. (HP)