JEWEL, John (1522, Buden upton Berimber/Devonshire – 1571, Moktonfarley): angol lutheránus teológus, majd Salisbury anglikán püspöke. Oxford egyetemén, a Merton és a Corpus Christi Kollégiumban tanult teológiát és bölcseletet, majd az utóbbiban tanított retorikát és ekkor lett ¤ M. Luther tanainak követője. A Mária királyné uralma alatt kibontakozó rekatolizálási kísérlet idején kizárták a kollégium tagjainak sorából és bár kényszerből aláírta a katolikus hitvallást, 1555-ben emigrációba kényszerült. Frankfurtban és Strassburgban töltött néhány esztendő után 1558-ban tért haza, az 1559-es westminsteri dispután pedig már az anglikán hitelvek alapján folytatott vitát a miséről és a szentségekről katolikus ellenfeleivel. 1560-ban Salisbury püspöke lett és ekkor adta ki az első, a katolikus nézeteket cáfoló anglikán apologetikus munkát. J. fokozatosan kimunkált, a katolikus mellett a kálvinista nézeteket is elutasító álláspontjának az a humanista történeti teológiából származó meggyőződés volt a lényege, hogy – a tanítás és a szervezet tekintetében – az anglikán egyház és annak álláspontja áll a legközelebb az ősegyház eredeti, az első négy évszázadban vallott hitéhez és ezt a hitet kora lutheránus felfogásától is határozottan megkülönböztette. Vonatkozó nézetei további részletes kifejtésében korai halála akadályozta meg, amely váratlanul, egy vizitációs körútja során érte.

Fő művei: Apologia Ecclesiae anglicana, Oxford: 1562.; Defence of the Apology, Oxford: 1567. Irodalom: NewCathEnc.; BBKL. III. (HP)